1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 4. A népszámlálásnál alkalmazott fogalmak

A háztartás meghatározása 1970-ben is azonos volt az 1960. évivel, vagyis - a nemzetközi népszámlálási irányelvek szellemében - háztartáson azoknak az együttlakó személyeknek a körét kell érteni, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, a hét legalább egy napján rendszerint közösen étkeznek (ebédelnek, vagy vacsoráznak) és a létfenntartási költségeket közösen viselik. A család definició módosulása és a háztartások iránti érdeklődés előtérbe kerülése következtében az 1970. évi népszámlálás során a feldolgozás elsődleges egysége a háztartás volt, és csak kiegészitésképpen alkalmazták a családot, mint feldolgozási egységet. Ez eltér az 1960. évi gyakorlattól, akkor ugyanis a családfeldolgozás volt az általános és a háztartás szerinti csak kiegészítő jellegű volt. e/ MÓDSZERTANI VÁLTOZÁSOK A LAKÁS- ÉS ÉPÜLETSTATISZTIKÁBAN A lakásokra vonatkozó adatok összeírásának és feldolgozásának 1970. évi programja jelentősen bővült az előző népszámláláshoz viszonyitva. Ugyanakkor az épületek, lakóházak összeírásának és az összeirt adatok feldolgozásának módszertana is változott, ill. a feldolgozott és publikált épületadatok mennyisége csak a legfontosabb ismérvek elemzésére korlátozódott. Ennek megfelelően egyáltalán nem kerültek összeirásra azok a lakás céljára épitett, de az összeirás időpontjában - jelentősebb műszaki átalakitás nélkül - kizárólag gazdasági (ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, vagy hivatali) célra igénybe vett és használt lakások, mert ezekkel, mint lakásegységekkel számolni nem lenne reális.Ezért az 1970.évi kiadványokban az előző népszámlálások lakásegységre vonatkozó adatai is az azonosithatóság érdekében, a fentieknek megfelelően csökkentett lakásegységek számát tartalmazzák. Az előző népszámlálásoknál az épületek összeírásakor feltett kérdések egy része - uj kérdésként - átkerült a lakásösszeirás programjába (pl. tulajdoni jelleg, épitési év, szennyvizelvezetés módja). A felvétel módszertanilag is változott. A lakás- és épületadatokat külön-külön kérdőiv helyett, 1970-ben - mint szorosan összefüggőt - egy kérdőiven vették fel. Ezzel nemcsak a kérdőivek száma csökkent, hanem lehetőség nyilt a feldolgozás során, az összefüggő ismérvek részletesebb kombinációira, illi a gépi technika előnyeinek igénybevételére is. Igy a lakásnál alkalmazott program egyes ismérvei gépi uton az épületek jellemzésére is áttehetők voltak, pl. a felszereltség. Uj vizsgálati szempont volt a félszobák megfigyelése és feldolgozása, ami a lakásgazdálkodáshoz szükséges férőhelyszámitások elvégzéséhez ad jelentős segitséget. A 25 %-os reprezentativ lakásfelvétel programja az összeirás nyomtatványainál (B. mintánál) elmondottak értelmében több uj kérdéssel bővült. A lakás- és épületfogalmak terén bekövetkezett további főbb változások a következők: Lakott lakás.. A lakások lakóiról közölt adatok túlnyomó része - 1970-ben - az un. "lakónépességre" vonatkozik, szemben a korábbi népszámlálások legnagyobb részt "jelenlevő népesség" kategóriára történő feldolgozásával. Ezzel összefüggésben változott a "lakott lakás" fogalmának meghatározása is. 32