1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 30. Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye. A napi ingázók adatai (1977)
ÖSSZEFOGLALÁS
Az eljárók közötti fizikai-szellemi dolgozó arány a községekben teljesen egyezik az ott lakó aktiv keresők ilyen megoszlásával, a városi településekből eljárók között aránylag kevesebb a fizikai és több a szellemi dolgozó. A mezőgazdasági jellegű megyékben az eljárók aránya az országos átlagnál alacsonyabb volt. A fővárost körülvevő Pest megyében lakó aktiv keresőknek több mint fele, Nógrád megyében több mint egyharmada, Fejér, Heves, Veszprém és Borsod, tehát az ipari jellegű megyékben több mint egynegyede volt eljáró. A községek közel feléből (1 339 községből) az aktiv keresők több mint 40 %-a munkahely hiányában más településre járt el dolgozni. Budapesten és a megyei városok többségében csak 2-5 % volt az eljárók aránya, a többi 70 város közül 18-ban viszont az országos szintet is meghaladta, legnagyobb Szentendre, Gödöllő, Tapolca ésSzázhalombatta városokban volt. A községekből kiáramló munkaerőtömeg nagy része a városi településekbe özönlött, de nem teljesen egyirányúan. Bár Budapest 204 ezer, a megyei városok 104 ezer, a többi város 315 ezer bejárónak adott munkahelyet, de a községek is - más községekben - 370 ezer dolgozónak, a községekből eljárók több mint egyharmadának tudtak munkát biztositani s ez a községekben létesitett uj vállalatok, kihelyezett telepek stb. egyik kihatását jelzi. A községek fejlődő iparosodására utal, hogy az oda bejárók között az ipari dolgozók aránya alig marad el a városi településekbe bejárókétól. Az ingázási különbözet - az eljárók és a bejárók számának a különbsége - a városi települések többségében bejárási többletet mutatott, eljárási többlet - munkaerő-felesleg - Csongrád, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Kiskunfélegyháza, Mezőtúr, Törökszentmiklós és Turkeve városokban volt. A városi települések munkaerő-felszívó erejének kihatásaként vonzási körzetek alakultak ki. Ha a vonzási körzetbe számitjuk azokat a településeket, ahonnan az aktiv keresők legalább 40 %-a egy városba járt dolgozni, akkor ilyen alapú vonzási körzete pl. Budapestnek 72, Győrnek 34, Miskolcnak 31, Szombathelynek 26 községből állt. Az ingázók naponta ismétlődő, főképpen a községekből a városi településekbe irányuló ide-oda hullámzása megváltoztatja a települések nappali népességszámát és összetételét, növelve a városi népességet. A munkaerőgazdálkodásnak az ingázás szerves része. Kialakulása régi tradíciókra vezethető vissza, elsősorban nagyvárosaink körül, de ilyen tömeges jelenséggé váláísa - az államosítással, szakosítással, decentralizálással stb. együttjáró magas foglalkoztatottsági szinttel - az ország, különösen a vidék iparosodásával - a munkahelyek túlzottan városi központositottságával, stb. függ össze, s mint korunk egyik jellegzetessége bizonyos mértékig elkerülhetetlen, szükséges. A velejáró következmén ye knek: - a közlekedés külön megterhelése - a városok közellátási, közműhálózati és kommunális szolgáltatási tervezésének megnehezülése - a munkáltatók anyagi megterhelése - a munkaidő megcsonkulása - az utazással elpazarolt idő - kevesebb pihenés - kettészakadt családok - gyermekelhelyezési gondok - városi-falusi életforma kettősség stb. vizsgálatához támpontul szolgálnak az 1970. I. 1-i népszámlálásnak a munkahelyre és lakóhelyre vonatkozó adatai, amelyek azóta - néhány időközben megkezdett, vagy befejezett nagyobb beruházás szűkebb területén kivül - lényegesen nem változtak. 4
