1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 30. Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye. A napi ingázók adatai (1977)
II. TERÜLETI ADATOK 1970 - NAPPALI NÉPESSÉG
zetét is a valóságnak megfelelően tárja fel. A települések pl. ipari jellegének mértékét az ott lakó összes aktiv keresőkből az ott lakó ipari aktiv keresők viszonyszámával szokás kifejezni. Valósabbnak tűnik - elsősorban közgazdasági szempontból - az a viszonyszám, amely egy-egy település összes munkahelyeinek (=összes helyben dolgozók) és az ipari munkahelyeknek (=ipari helyben dolgozók) összehasonlításából származik. Az összes helyben dolgozók és abból az ipari helyben dolgozók száma az eljárás-bejárás beszámitása utáni végeredményeként alakul ki, s igy tisztán fejezi ki, hogy az összes munkahelyből mennyi az ipari. Az alábbi néhány városról készitett kimutatás is szemlélteti, hogy az ipari jelleg kétféle mutatószáma mennyire eltérő. (A felsorolt városok első csoportjában több, a másodikban kevesebb az ipari munkahely, mint azt a helyben lakó aktiv keresők szerinti mutató jelzi.) (Százalék) Város Összes helyben lakó Összes helyben dolgozó Város aktiv keresőből ipari dolgozó Tiszaszederkény t 60,4 68,4 Kisvái'da 29,9 38,7 Százhalombatta 51,8 59, 6 Oroszlány 69,7 75, 5 Kazincbarcika 58,6 63, 8 Ózd 69,4 74,4 Tapolca 32,4 17,4 Szentendre 50,2 45, 3 Pécs 44, 7 40, 6 Komárom 43,7 40, 5 Dombovár 25,7 22, 8 Tata 42,4 40,4 NAPPALI NÉPESSÉG A naponta megismétlődő ingázás több más következményen kivül megváltoztatja a városok és a községek hétköznapi népességszámát is, amelyek eredeti lakónépességét a városokban az aktiv keresők bejárási többlete növeli, a községekben az eljárási többlet csökkenti. Az igy kialakult városi nappali népességszám nem teljes, mert nem tartalmazza a bejáró tanulókat és az egyéb célból beutazókat, de már ez az alsó határszintü uj népességszám is a városoknak a lakónépesség számára tervezett közellátását, közműhálózatát, kommunális és egyéb szolgáltatásait kisebb-nagyobb mértékben külön megterheli. Az összevont területek szerint Budapesien 9 %-kal, a megyei városokban és a többi városban egyaránt 12 %-kal nagyobb, a községekben 9 %-kal kisebb a nappali népesség száma, mint a lakónépességé, de ezek a nem különösen jelentősnek tünő arányok többszázezernyi népességet jelentenek. Az ingázók közötti férfitöbbletnek megfelelően a nappali népesség férfi-nő megoszlása is megváltozott; a városi településeken a nappali népességben a 100 férfira jutó nők száma 6-10-zel kevesebb, a községekben 10-zel több lett, mint azok lakónépességében volt. 34
