1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 27. A Budapesti agglomeráció településeinek népességi jellemzői. A fővárosba dolgozni járók adatai (1974)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

Az agglomerációs terület településeiből a fővárosba naponta dolgozni járóknak a fővároson belüli, kerületenkénti elhelyezkedését, munkahelyét döntően a közlekedési útvonal, valamint a fővárosba eljárók túlnyomóan ipari foglalkoztatottsága határozza meg. Ezt tükrözi a Budapestre bejárók munkahelyének kerületenkénti feldolgozása, amely szerint egy-egy településcsoport eljárói elsősorban azokban a kerületekben dolgoznak, amelyek a fővárosba vezető utvonalak mentén vannak és ahhoz legközelebb esnek, és ezek egyben az ipari munkahelyekkel legjobban ellátott kerületek is.A többi kerületbe feltehetően inkább a nem ipari foglalkozásúak szóródnak szét. A 8. 2. sz.tábla már ilyen értelmezésben csoportosítva sorolja fel a településeket, egy-egy csoportba foglalva mindazokat, amelyek eljáróinak többsége ugyanabba a kerületbe jár dolgozni. Az egész területről legtöbben (5 ezren felül) az alábbi kerületekbe járnak dolgozni: X. 11 200 XI. 10 200 xin. 8 800 rx. 7 700 IV. 7 700 V. 7 300 VHI. 6 600 XXI. 5 700 m. 5 000 Összesen: 70 200 A fenti kilenc kerületben dolgozik az összes fővárosba eljárók közel 70 %-a; a fennmaradó 30 % a fel nem sorolt tizenhárom kerületben oszlik meg. A fővárosba eljáró keresők többsége általában egy kerületbe jár dolgozni. így pl. - Halásztelekről a fővárosba eljárók háromnegyed része a XXI. kerületben, - Csornád, Fót és Szigetmonostor eljáróinak több mint fele a IV. kerületben, - Csobánka, Pilisborojsenő, Pomáz, Tahitótfalu, Üröm, Göd, Pécel, Üllő, Budaőrs, Tárnok, Törökbálint, Szigethalom, Szigetszentmiklós és Tököl, Budapestre eljáróinak 40-50 %-a is egy-egy meghatározott kerületben dolgozik. A kerületek felől nézve az V., VIII., és XIII. kerületnek az a sajátossága, hogy bár összesen sok az agglomerációs területről oda dolgozni bejáró, azonban egyik községből sem járnak oda kiemelkedő arányban, hanem majdnem minden településről egy-egy számottevő rész, aminek magyarázata az, hogy ezek a kerületek a fővárosba vezető utvonalaknak nem első, legközelebbi állomásai, de ipari vagy egyéb munkahelyekkel bőven ellátottak, (lásd. 8.1 tábla.) Külön figyelmet érdemelnek az agglomeráció területén ideiglenesen bejelentett keresők, akiknek száma 20 ezer f<5, az agglomerációs terület összes keresőinek 11 %-a. Közülük kevesebb az eljáró (59 %), mint az áHandó lakosok közül (67 %), nemek szerint pedig az állandó bejelentésü keresőkkel szemben a férfiak közül sokkal kevesebben járnak el dolgozni (51 %), mint a nők közül (72 %). Az állandó bejelentésü keresőkhöz képest az egész területen az ideiglenes bejelentésü keresők nagyobb része dolgozik lakóhelyén. Százhalombatta nélkül, ahol az egész terület összes ideiglenes bejelentésü keresőinek több mint egyötöde lakik, arányuk az állandó lakosokétól alig tér el. Az ideiglenes bejelentésü keresők foglalkozási ági összetételében mind az összes kereső, mind pedig az eljáró és abból a fővárosba eljárók tekintetében csak az iparban és építőiparban foglalkoztatottaknál mutatkozik nagyobb eltérés. Az iparban dolgozó ideiglenes bejelentésüek aránya alacsonyabb, mint az állandó bejelentésüeké, az építőipari dolgozóknál pedig az ideiglenes bejelentésüek aránya magasabb. 14