1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. Foglalkozási adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE GAZDASÁGI AKTIVITÁS SZERINT 1970. január 1-én Magyarország 10 millió 322 ezer főnyi népességének közel fele - 4 millió 989 ezer fő, a népesség 48 %-a - folytatott aktiv kereső tevékenységet, 14 %-a - mintegy 1 millió 400 ezer fő - inaktiv keresőnek minősülő nyugdijas, járadékos, gyermekgondozási segélyben részesülő volt, 38 %-a pedig az eltartottak csoportjába tartozott. A századfordulótól eltelt időszak alatt a népesség száma másfélszeresére emelkedett, az aktiv keresőké 76 %-kal nőtt, mig az eltartottaké ugyanannyi mint hetven évvel korábban volt. Az inaktiv keresők 1949-ig igen alacsony arányt képviseltek, mivel ebben az időben a nyugdíjjogosultság csak egészen szük rétegre terjedt ki, ezt követően döntő változást hozott a munkások és alkalmazottak szinte teljes körének bevonása a társadalombiztositás rendszerébe, majd az idős mezőgazdasági keresők nyugdijazása, továbbá 1967-től a kisgyermekes anyák gyermekgondozási segélyben részesitése. Az elmúlt évtizedben az aktiv keresők száma mintegy 230 ezerrel nőtt, s ezzel megközelitette az 5 milliót, az inaktiv keresők száma és aránya megháromszorozódott, az eltartottak száma több mint 800 ezerrel csökkent, népességen belüli arányuk pedig az 1960. évi 48 %-ról 38 %-ra esett vissza. 1960-hoz képest a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételének nagymértékű eltolódásában a nők fokozott munkábaállása mellett, az inaktiv keresők számának és arányának minden eddiginél nagyobb mértékű növekedése játszotta a döntő szerepet. Az elmúlt tiz éves időszak elején történt ugyanis az idős mezőgazdasági keresők nyugdijazása, 1967-ben pedig a gyermekgondozási segély bevezetése, mely intézkedések az aktiv keresők számának növekedésére mérsékelő hatással voltak, ugyanakkor döntő mértékben meghatározták az inaktiv keresők számának és arányának alakulását. 3