1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. Foglalkozási adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

Budapest és a városok aktiv keresőinek közel a fele 1970-ben az iparban dolgozott és mig Budapesten a kereskedelem volt az ipar után a legnagyobb létszámot foglalkoztató ágazat - ahol az aktiv keresők 12 %-a dolgozott-, addig a városoknál a következő hasonló aktiv kereső aránnyal rendelkező ág a mezőgazdaság volt. A községek aktiv keresőinek száma és aránya természetesen a mezőgazdaságban volt a legmagasabb (1 millió 85 ezer, 42 %), e mellett figyelemre méltó azonban az iparban foglalkoztatottak aránya is - a községek aktiv keresőinek mintegy 30 %-a - továbbá az, hogy az építőiparban dolgozók aránya a községekben valamivel magasabb volt, mint Budapesten és a városokban. Az aktiv keresők százalékos aránya népgazdasági ágak szerint, területenként Terület Aktiv kereső Ipar Épitőipar Mezőgazdaság Szállítás Kereskedelem Szolgáltatás Egészségügy Közigazgatás és egyéb Budapest 100, 0 46,3 7,6 2,7 8, 3 12, 3 4,2 10, 3 8, 3 Városok 100, 0 44, 8 6,8 12, 5 7,0 9,1 2, 5 10, 4 6, 9 Községek 100, 0 28, 6 7, 7 42,2 6, 3 5, 5 0, 9 4,9 3, 9 Összesen 100, 0 36, 8 7,4 25, 7 6, 9 7, 9 2,1 7, 6 5, 6 Az ipar, épitőipar aktiv keresőinek aránya 1970-ben országosan 44 % volt, a megyék közül Komárom (58, 3 %) és Pest megye (52, 2 %) tartozott az ország legiparosodottabb megyéi közé, de Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Sopron, Fejér és Veszprém megyében is magasabb volt az országos átlagnál. Budapesten és a megyei városokban - Debrecen kivételével - az ipar, épitőipar aktiv keresőinek aránya meghaladta az 50 %-ot. Ezzel szemben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb (49 %), de jelentős még Bács-Kiskun és Csongrád megyében is, mig a mezőgazdaságban dolgozó aktiv keresők országos átlaga éppen az iparosodás következtében alig haladta meg az egynegyedet. Legalacsonyabb volt a mezőgazdaság aktiv keresőinek aránya Komárom megyében, mindössze 17 %, de Pest és Veszprém megye is az országos átlag alatt maradt (21, ill. 25 %). Az aktiv keresők 1970. évi ágazati strukturája alapján Budapestet, a megyei városokat és a megyéket a népszámlálási hagyománynak megfelelően a következőképpen csoportosítottuk: Ipari jellegűek azok a területek, ahol az aktiv keresők legalább 40 %-a az ipar, épitőipar népgazdasági ágban dolgozott. Mezőgazdasági jellegűek azok a területek, ahol az aktiv keresők legalább 40 %-a a mezőgazdaságban dolgozott. Vegyes jellegűek azok a területek, amelyek a fenti kategóriákba nem sorolhatók. Meg kell jegyezni, hogy a fővárost és a megyei városokat a megyékkel azonosan biráltuk el, bár ágazati struktúrájúkat tekintve eltérnek azoktól, mivel 1970-ben e területeken az ipar, épitőipar az aktiv keresők felét vagy többségét foglalkoztatta, emellett jelentős a kereskedelem, valamint a nem termelő ágazatok súlya - az aktiv keresőknek általában egyharmadát képezték -, a mezőgazdaságban dolgozóké pedig Budapesten elhanyagolható (arányuk mindössze 3 %), és a megyei 24