1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. Foglalkozási adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

Az időszakos foglalkoztatás elsősorban a nőkre, közülük is a segitő családtagként dolgozókra jellemző. A gazdaságilag aktiv nőknek 10 %-a - több mint 200 ezer fő -, 1969 folyamán nem volt egész évben foglalkoztatva, de legalább 90 napot dolgozott. A férfiakra az időszakos foglalkoztatás nem jellemző, az aktiv kereső férfiakon belüli arányuk még 1 %-ot sem tesz ki, számuk a 30 ezret sem éri el. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele Budapestet, a többi várost és a községeket tekintve az utóbbi husz évben eltérően alakult. 1949-ben az aktiv keresők aránya a fővárosban volt a legmagasabb és a vidéki városokban a legalacsonyabb. Az azóta eltelt két évtized alatt Budapest - az aktiv keresők arányának országos emelkedése mellett is - megtartotta kiemelkedő helyzetét, mig a községek aktiv keresőinek aránya csak kevéssé változott, és igy elmaradt a viszonylag gyorsan fejlődő városok mögött. Ily módon 1970-ben az aktiv keresők aránya a fővárosban (55 %) lényegesen, a többi városban pedig (50 %) némileg haladta meg az országos átlagot (48 %), mig a községekben (45 %) az átlagszint alatt maradt. Az inaktiv keresők aránya 1949 óta Budapesten, a vidéki városokban és a községekben is jelentősen nőtt. 1970-ben az inaktiv keresők arányának nagyság szerinti sorrendje Budapest, a városok és a községek tekintetében ugyanugy alakult, mint az aktiv keresőké. Ennek ellenére figyelmet érdemel, hogy az 1960 és 1970 között eltelt évtized alatt arányuk a községekben növekedett a legnagyobb mértékben (mintegy ötszörösére), ami főleg annak a már emiitett intézkedésnek tudható be, mely szerint az 1960-as évek elején a mezőgazdasági dolgozók széles rétegeire is kiterjesztették a nyugdíjrendszert. Az aktiv és inaktiv keresők javára mutatkozó arányeltolódás következtében az eltartottak aránya az elmúlt husz évben mind Budapesten, mind pedig vidéken visszaesett. Legszembetűnőbb a csökkenés a fővárosban, ahol - az 1949. évi 46 %-kal szemben - 1970-ben a lakosságnak már csak alig több mint egynegyede eltartott, ami nemcsak a községek, hanem a vidéki városok megfelelő arányánál is sokkal alacsonyabb. A gazdasági aktivitás aránya területenként, százalékban 1949-1970 Gazdasági Budapest Városok Községek aktivitás 1949 1960 1970 1949 1960 1970 1949 1960 1970 Aktiv kereső 48, 2 54, 5 55,2 41,1 46, 6 49, 5 44, 4 46, 2 45,4 Inaktiv kereső 5,4 9,0 18, 7 4,6 5,8 13,0 1,4 2,4 12, 0 Eltartott 46, 4 36, 5 26, 1 54, 3 47,6 37, 5 54, 2 51, 4 42, 6 Összesen 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100,0 100, 0 A megyék és megyei városok népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele számos helyi adottságtól függően - mint pl. a lakosság kormegoszlása, a gazdasági fejlettség, a helyi ipari bázis, a nők foglalkoztatására rendelkezésre álló munkahelyek száma - tág határok között mozgott. 2 9