1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 23. Demográfiai adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

1970-ben az érettségi bizonyítvánnyal, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma - 780 ezer - éppen kétszeresét teszi ki a tiz évvel korábbinak. Ezen belül ilyen végzettségű férfiak száma mintegy háromnegyedével, a nőké jóval több, mint kétszeresére nőtt. A bizonyítványok tipus és jelleg szerinti összetételében bekövetkezett változások közül a legjelentősebb az ipari (műszaki) érettségit szerzettek arányának emelkedése 14 %-ról 21 %-ra és a pedagógiai képesitővel rendelkezők arányának csökkenése 17 %-ról 6, 5 %-ra. Ez utóbbit főleg az okozza, hogy a tanitók és óvónők képzése ujabban nem közép-, hanem felsőfokú intézetekben történik. A férfiak körében figyelmet érdemel még a közgazdasági végzettségűek hányadának csökkenése, továbbá a gimnáziumi végzettségűek arányának az össznépességével ellentétes irányú alakulása, azaz jelentős csökkenése. Erőteljesen megnövekedett, 38 %-ról 51 %-ra a gimnáziumi érettségit szerzettek aránya a nők közül. 1970-ben a 18-24 éves érettségizettek háromötöde, a 25-29 évesek fele gimnáziumi érettségivel rendelkezik, az ennél idősebbek korcsoportjaiban ez az arány 30-40 % között mozog. Ipari (műszaki) jellegű érettségit a 25-49 évesek korcsoportjaihoz tartozó érettségizettek 22-28 %-a szerzett, az ennél fiatalabbak, illetve idősebbek körében az arány jóval alacsonyabb. A közgazdasági érettségivel rendelkezők aránya a 18-24 évesekét kivéve valamennyi korcsoportban lényegesen meghaladja a 20 %-ot, sőt a 40-44 évesek körében megközeliti a 30 %-ot. A felsőfokú tanintézeti oklevéllel rendelkezők száma 1949 óta (97 ezer) több mint háromszorosára nőtt 1970-ig (295 ezer), ezen belül a férfiaké két és félszeresére, a nőké öt és félszeresére. Ennek folytán az oklevelet szerzettek közül a nők aránya az 1949. évi 17 %-ról 30 %-ra emelkedett. A nők térhóditása különösen az oklevelesek 1 949-1959|és 1960-19694közötti létszámgyarapodásának nemek szerinti egybevetésénél szembetűnő; a felsőfokú tanintézetet végzettek létszámnövekedéséből az előbbi időszak során 31 %, a legutóbbi évtizedben 42 % jutott a nőkre. A nők aránya a művészeti kivételével valamennyi oklevéljellegnél mind 1949-hez, mind 1960-hoz képest igen jelentősen emelkedett. Viszonylag legnagyobbmérvü az aránynövekedés az állam- és jogtudományi oklevéllel rendelkezők körében, ahol 1960-ban csak minden harmincadik, 1970-ben már minden tizedik nő. A nők a pedagógiai oklevéllel rendelkezők között többségbe kerültek, az egészségügyi, illetve a közgazdasági végzettségűek közül az egyharmadot jóval meghaladó, illetve csaknem elérő hányadot képviselnek. Mintegy 40 ezren végeztek 1 960 után alakult tanintézetekben(felsőfokutechnikumban,tanitóés óvónőképző intézetben, szakiskolában). Ebből 14 ezer a műszaki, csaknem 12 ezer a pedagógiai, több mint 9 ezer a mezőgazdasági és 6 ezer a közgazdasági végzettségűek száma. Figyelmen kivül hagyásukkal a felsőfokú - tehát csupán az egyetemi és főiskolai (akadémiai) - oklevéllel rendelkezők száma 95 ezerrel (57 %-kal), ezenbelül a műszaki és a közgazdasági okleveleseké másfélszeresére, a mezőgazdaságiaké és a pedagógiaké mintegy kétszeresére emelkedett 1960 óta. A felsőfokú végzettségűeknek az oklevél jellege szerinti strukturája 1960 és 1970 közötti változását az állam- és jogtudományi oklevelesek arányának jelentős, az egészségügyi, a művészeti és az egyéb képzettségűek hányadának kisebb mérvű csökkenése jellemzi. A többi oklevéljelleg részarányában nem kiugró mértékű növekedés mutatkozott. 15