1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)
III. A NÉPESSÉG SZEMÉLYI ÉS HÁZTARTÁSI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA,VALAMINT LAKÁSHELYZETÉNEK ALAKULÁSA AZ 1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN - Lakás, épület
A lakott lakások túlnyomó része (63 %-a) állami tulajdonban van. Az 1960-1969. években épült lakások között azonban az állami tulajdonban levők már csupán 38%-os arányt képviselnek. Az állami erőből történő épitkezéseken belül a bérlakás céljára szolgáló lakások hányada az elmúlt évtizedben jelentékenyen csökkent. Az 1960-1969-ben épült lakások 17 %-a az uj épitési forma, a szövetkezeti lakásépités keretében létesült, s jelentékeny hányadot (18 %-ot) tettek ki az öröklakások és a társasházban levő lakások is. Ezek, valamint a családi ház épitéssel létesitett lakások (melyek az 1960-1969-ben épült összes lakás 27 %-át képezték) csaknem kizárólag a tulajdonosi jogcimen használt lakások számát növelték. A lakott lakások számának 16 %-os növekedésén belül a tulajdonosi jogcimen használt lakások száma 78 %-kal gyarapodott, ugyanakkor a bérleti jogcimen használt lakások száma csupán 2, 6 %-kal emelkedett 1960 és 1970 között. A lakott lakások használati jogcim és tulajdoni jelleg szerint Használati jogcim Összesen Szeméiyi tulajdonu Lakásszövetkezeti Öröklakás és társasházban Állami tulajdonu Összes lakás az 1960. évi százalékában 1960 1970 Használati jogcim Összesen Szeméiyi tulajdonu Lakásszövetkezeti Öröklakás és társasházban Állami tulajdonu Összes lakás az 1960. évi százalékában százalék Tulajdonosi 172 763 125 090 18 749 28 924 178,0 18, 2 27, 9 Főbérleti 412 917 49 113 196 4 857 358 751 105, 0 73, 6 66,7 Társbérleti 13 822 298 94 13 430 51,1 4,5 2, 2 Szolgálati és egyéb 19 912 1 976 313 557 17 066 102, 4 3, 7 3,2 Összesen 619 414 176 477 19 258 34 432 389 247 116, 3 100, 0 100, 0 Ebből: 1960-1969. évben épült 96 411 25 659 16 618 17 569 36 565 A LAKÁSÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE A felszabadulás előtti évtizedekben a főváros mai területét tekintve a lakásállomány összetétele igen kedvezőtlenül alakult. A peremkerületekben - ahol az 1910-es évektől kezdődően a lakásállomány gyarapodási üteme egyre jobban felülmulta a régi városterületét - a közmüvesitettség rendkivül alacsony szinvonalu volt, s az ellátás fejlődése messze nem tartott lépést a lakások számának növekedésével. A peremrészek lakásállományának túlnyomó részét egyszobás, komfort nélküli lakások alkották, de ebben a tekintetben a belső bérházas övezet lakásállományának összetétele is súlyos kivánnivalókat hagyott maga után. Nagy-Budapest kialakulásakor a lakásállomány minőségére vonatkozó mutatók kedvezőtlen helyzetről adtak számot. A teljes lakásállomány 63 %-át egy helyiségből álló, illetve egyszobás lakások képviselték és fürdőszobával a lakásoknak csak alig több mint egyharmada rendelkezett. A lakások 10 %-a nem volt bekapcsolva a villanyhálózatba, 34 %-ában nem volt vízvezeték, a gázcsőhálózatba bekapcsolt lakások pedig mind\ össze 33 %-os, a közcsatornahálózatba bekötött lakóházak 29 %-os arányt képviseltek. 80*
