1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

III. A NÉPESSÉG SZEMÉLYI ÉS HÁZTARTÁSI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA,VALAMINT LAKÁSHELYZETÉNEK ALAKULÁSA AZ 1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN - Foglalkozás

A szellemi foglalkozású nők között az irányitók és más, magasabb képzettséget igénylő munkakörben dolgozók aránya még jelenleg is lényegesen kisebb, mint a férfiak között, bár 1960 óta ebben a kategóriában különösen jelentős volt (60, 6 %) a nők számának növekedése. Az irányitók és szakalkalmazottak között a nők aránya 1960 óta 43,3 %-ról 49, 6 %-ra, az irodai dolgozók között 68, 2 %-ról 75, 1 %-ra módosult. A szellemi foglalkozású aktiv keresők iskolázottsági szinvonala az elmúlt évtized folyamán jelentékenyen emelkedett. Az érettségivel, illetve annál magasabb végzettséggel rendelkezők hányada az 1960. évi 54, 6 %-ról 66,1 %-ra nőtt. Az érettséginél alacsonyabb végzettségűek aránya ma már lényegében csak az irodai, számviteli foglalkozási főcsoportban mondható jelentősnek, tehát abban a csoportban, amely a számviteli és kereskedelmi szakalkalmazottak mellett a gyors- és gépirók, bérelszámolók, bolti pénztárosok, jegypénztárosok és egyéb irodai dolgozók csoportját foglalja magában. Felsőfokú tanintézeti oklevéllel a szellemi dolgozók 23,2 %-a rendelkezik. Számuk 1960 óta igen jelentősen, 52 %-kal gyarapodott. A szellemi foglalkozású aktiv keresők megoszlása egyéni foglalkozási főcsoport és a legmagasabb iskolai végzettség szerint, százalékban 1960,1970 Legmagasabb iskolai végzettség Összesen Műszaki Államigazgatási, gazdasági Egészségügyi kulturális Irodai, számviteli 1960 0-7 osztály 10,9 11,1 6,7 9,6 12,3 8 1

1 34,5 22,1 24,1 21,7 48,1 Érettségi 33, 5 40,7 34,0 26, 0 33,7 Felsőfokú tanintézeti oklevél 21, 1 26,1 35,2 42,7 5,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1970 0-7 osztály 4,9 4, 1 1,3 3, 9 6,1 8 " 29,0 17,7 10,0 18,5 41,0 Érettségi 42, 9 49,7 37,9 29, 0 45,1 Felsőfokú tanintézeti oklevél 23,2 28,5 50,8 48, 6 7,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A fizikai foglalkozású aktiv keresők száma 1960 és 1970 között 614 ezerről 588 ezerre csökkent Budapesten, s ebben a fővárosi iparban foglalkoztatott munkások számának visszaesése játszotta a meghatározó szerepet. Az 1960-as évtized második felében a főváros szocialista iparában dolgozó munkások átlagos állományi létszáma folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben csökkent. Mig 1961-1965-ben évi átlagban még mintegy 3,4 ezer fővel gyarapodott, addig 1966-1967-ben évente 400 fővel, 1968-1970-ben pedig 14, 5 ezer fővel fogyott a munkások száma. Az iparban dolgozó fizikai foglalkozású aktiv keresők számának 30 ezer főnyi (8, 5 %-os) csökkenése mellett az "egyéb ág"-ban foglalkoztatott fizikai dolgozók száma is jelentékenyen visszaesett. A népgazdaság különböző területei közül az épitőiparban, a szállításban, a kereskedelemben és - a főváros gazdasági életé68*