1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

III. A NÉPESSÉG SZEMÉLYI ÉS HÁZTARTÁSI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA,VALAMINT LAKÁSHELYZETÉNEK ALAKULÁSA AZ 1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN - Foglalkozás

1949-ben Budapest aktiv keresőinek 43 %-a, 328 ezer fő dolgozott az iparban, s közel egyharmada, 243 ezer fő az "egyéb ág"-ban. A két termelő infrastrukturális ág: a szállitás és a kereskedelem az aktiv keresők 7 %-át, illetve 13 %-át foglalkoztatta. Az épitőipar ebben az időszakban még igen kis súlyt képviselt a népgazdasági ágak között; a foglalkoztatottak aránya alig haladta meg a 3 %-ot. A mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás területén dolgozók hányada a fővárosban természetszerűleg alacsony, csupán 2 % volt. Az 1950-es években az ipar és az épitőipar fejlődése jelentősen meggyorsult, a munkahelyek száma erőteljesen gyarapodott. A két ágazat részaránya az aktiv keresők népgazdasági ág szerinti eloszlásában 1960-ra számottevően megemelkedett: az iparé 48 %

Tra, az épitőiparé 7 %-ra. Az iparhoz képest az infrastrukturális ágazatok fejlődése eléggé mérsékelt volt. A szállításban és kereskedelemben dolgozók számának növekedési üteme jelentősen elmaradt az iparé mögött. Az aktiv keresők közel 220 ezer főnyi növekedésének kétharmada az iparban, egyötöde az építőiparban jelent meg; az ipari és épitőipari aktiv keresők számának 53 %-os növekedésével szemben a szállitás és kereskedelem aktiv keresőinek száma csak 23 %-kal gyarapodott 1949 és 1960 között. Az "egyéb ág"-ban az aktiv keresők száma mintegy 8 és félezer fővel csökkent, súlya az aktiv keresők foglalkoztatásában az 1949. évi 32 %-ról 24 %-ra esett vissza. Az 1960-as évtizedben Budapest gazdasági fejlődésében újszerű tendenciák' jutottak érvényre. Az iparfejlődés extenziv szakasza az 1960-as évek közepén lényegében lezárult, s a termelés növekedését már csak a termelékenység fokozódása szolgálta. Az infrastrukturális ágazatok fejlődése a korábbinál lendületesebbé vált, s jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma. Az aktiv keresők népgazdasági ágak szerinti összetételének 1960 és 1970 közötti változásában az előző évtizedhez képest uj vonás jelent meg: az iparban foglalkoztatottak aránya csökkent, a szállításban, kereskedelemben dolgozóké viszonylag jelentékenyen emelkedett. Az aktiv keresők számbeli gyarapodásából már lényegesen kisebb mértékben részesedett az ipar (28 %-ban) és az épitőipar (14 %-ban), mint az 1950-es évtizedben. A kereskedelemre viszont a korábbinál lényegesen nagyobb hányad jutott a létszámtöbbletből: az 1949-1960 közötti 6 %-kal szemben 22 %. Az aktiv keresők megoszlása népgazdasági ág szerint 1949-1970 Év. Összesen Ipar Épitőipar Mezőgazdaság Szállitás Kereskedelem Egyéb 1949 766 101 328 351 24 688 14 973 56 374 98 701 243 014 1960 983 897 472 684 68 081 18 149 78 134 112 372 234 477 1970 1 073 394 497 339 80 992 29 281 89 521 131 866 244 395 Százalék 1949 100, 0 42, 9 3, 2 2,0 7,3 12,9 31, 7 1960 100, 0 48, 1 6,9 1.9 7,9 11,4 23, 8 1970 100, 0 46, 3 7, 6 2, 7 8,3 12,3 22, 8 A nők tömeges munkába állása nyomán az aktiv keresők között a nők száma és aránya csaknem minden területen számottevően emelkedett 1949 óta. Mig két évtizeddel korábban az épitőipar és a szállitás például csak jelentéktelennek mondható arányban foglalkoztatott nőket, addig ma már ezeken a területeken is nők alkotják az aktiv keresők közel egyharmadát. A kereskedelemben és az "egyéb ág"-ban jelentős túlsúlyba kerültek a nők, de arányuk már az iparban is erősen megközeliti az 50 %-ot. Nemenként az aktiv keresők népgazdasági ág szerinti eloszlásában azonban még jelentékenyek a különbségek; a nők foglalkoztatásában 64*