1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

(folytatás) Népgazdasági ág Ágazat Alágazat Sza kágazat Egyéb, az ágazatokba be nem sorolhatók Egyéb, az agazatokbe be nem sorolhatók Egyházak Külföldi munkáltatók magyarországi alkalmazottai Külföldön dolgozó magyarok Magyarországon látogatás, üdülés, vagy tanulás miatt ideiglenesen tartózkodó külföldiek Napszámosok (mg. -i nélkül) Egyéb és ismeretlen munkáltatók Albérlő-, ágybérlő- stb. tartásból élők Közületi eltartottak Nem családban élő eltartottak, ha az eltartó nincs megjelölve a/ A ,,-" jelzésű szakágazatok a táblázatokban alágazati vagy szakágazati összevonásban szerepelnek. Egyes táblázatokban különböző, a célnak megfelelően alkalmazott népgazdasági ági összevonások szerepelnek. A fent felsoroltak közül ilyen esetben meg nem nevezett ágazatok az "egyéb" megjelölésű ágazat adataiban szerepelnek. A "Közigazgatás és egyéb" népgazdasági ágban szerepelnek a fegyveres testületek hivatásos, valamint polgári alkalmazott tagjainak adatai. A sorállományú katonák adatai a bevonulás előtti foglalkozásuknak és munkahelyüknek megfelelő népgazdasági ágban szerepelnek, állandó lakóhelyükön. Az egyes népgazdasági ágakba, ill. alágazatokba való besorolás a következők szerint történt: a/ Az aktiv keresők nagy többségét kitevő alkalmazottak és termelőszövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba a népgazdasági ágba - alágazatba - kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet stb. az egységes számjelrendszer szerint főtevékenysége alapján tartozott. Néhány esetben nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el a népgazdasági ági besorolást, igy pl. a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalatok, igazgatási, egészségügyi, oktatási stb. intézmények által foglalkoztatott személyek esetében (pl. ha a tanárok, tanitók munkáltatójaként tanács, vagy minisztérium volt megjelölve, munkahelyük azonban—ahol tanitottak—általános iskola volt, besorolásuk ez utóbbi alapján történt). b/ Az önállók besorolását az egyéni foglalkozásuk határozta meg (pl. az önálló kőműves az építőiparba, az önálló kereskedő a kereskedelembe, azon belül a megfelelő alágazatba, szakágazatba került). c/ A segitő családtagok ugyanabba az alágazatba (szakágazatba) kerültek, mint az, akinek segítettek. A kétlaki gazdaságában segitő családtag az egyéni gazdaságok szakágazatába tartozik. d/ Az inaktiv keresők részletezése szintén a népgazdasági ágak, alágazatok szerint történt, éspedig a nyugdijasok és a gyermekgondozási szabadságon levők besorolása az utolsó munkáltató, az özvegyi nyugdijasok pedig a férj utolsó munkáltatója alapján. 442