1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

II. BUDAPEST FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB SZAKASZAI ÉS JELLEMZŐI AZ EGYESÍTÉSTŐL NAPJAINKIG

következményeként a szegényebb néprétegek (munkások, kistisztviselők) mind nagyobb hányada húzódott ki a városból, s a felvándorló vidékiek túlnyomó része is inkább a környező településeket választotta lakóhelyül. Az 1930-as években a főváros és a környék népgyarapodását illetően változtak az arányok. Mig 1920 és 1930 között Budapest és a peremtelepülések együttes népszaporulatán belül a városé csak 37 %-os arányt képviselt, addig az 1930-as évtizedben 59 %-ot. Budapest népgyarapodása ebben az időszakban abszolút értelemben nagyobb volt, mint - a XIX. század utolsó évtizedét nem számitva - bármikor, s a környéken is csaknem elérte a szám szerinti növekedés az addig legkiemelkedőbbnek számító 1921-1930. évit. A város népességfejlődésének megélénkülésében a küszöbön álló háború játszotta a vezető szerepet. Az 1929-1933-as világgazdasági válságot követően a gazdaságfejlődésben megerősödtek az állammonopolista tendenciák, s ezzel egyidejűleg egyre erőteljesebbé vált a fasiszta Németország gazdasági befolyása. 1935-ben már a háborús konjunktura éreztette hatását az iparfejlődés meggyorsulásában, s 1938-39-bena fegyverkezési program hatására hirtelen megemelkedett az iparban foglalkoztatottak száma. A fővárost munkaerőszükségletének nagyarányú növekedése, s a politikai élet eseményei rendkívüli vonzóerővel ruházták fel. 1941-ben Kis-Budapest 1 165 ezer lakost számlált (159 ezerrel többet, mint 1930-ban, s csak 109 ezerrel kevesebbet, mint jelenleg) a későbbiekben Budapesthez csatolt peremterületen pedig az 1930. évi 437 ezerről 548 ezerre nőtt a népesség száma. Kis-Budapest és a peremkerületek népességszámának alakulása 1900-1941 Időpont KisBudapest Peremkerületek Időszak Kis-Budapest Peremkerületek Időpont KisBudapest Peremkerületek Időszak tényleges szaporodás Időpont népesség Időszak szám százalék átlagosan évente, százalék szám százalék átlagosan évente, százalék 1910. dec. 31. 880 371 230 082 1901-1910 148 049 20, 2 1,86 100 970 78,2 5, 95 1920. dec. 31. 928 996 303 030 1911-1920 48 625 5,5 0, 54 72 948 31,7 2,79 1930. dec. 31. 1006 184 436 685 1921-1930 77 188 8,3 0, 80 133 655 44,1 3, 72 1941. jan. 31. 1164 963 547 828 1931-1941 158 779 15,8 1,48 111 143 25,5 2,30 a/ Katonákkal együtt A tetemes vándorlási nyereség következtében Budapest súlya az ország népességében folyamatosan emelkedett: 1900-ban 4,3 %-os, 1910-ben 4,8 %-os részarányt képviselt, az akkori - Horvát-Szlavonországok nélkül számított - országterületen. Az ország területének jelentős csökkenésével a fővárosi népességkoncentráció foka már eleve aránytalanul magasra emelkedett: a mai országterületre számitva az 1910. évi arány 11,6 %-ra módosult, s a népesség gyarapodása nyomán 1941-ben már 12,5 % volt, lényegesen magasabb mint az európai országok többségében. A városterület a századfordulót követő évtizedekben mindjobban beépült, s a környező településekkel lényegében összeépült. Városiasság tekintetében azonban a közigazgatási határ éles választóvonalat jelentett. Abból a tényből, hogy a főváros körüli gyürü benépesülésének éppen a mostoha gazdasági viszonyok képezték fő mozgatórugóját, lényegében már következett, hogy a kialakuló uj, illetve a gyors ütemben népesedő régi települések a kor követelményeitől jelentősen elmaradó színvonalon fejlődtek ki. A környéki települések többségében hiányzott az építkezések céltudatos irányítása. (A fővárosban az építési szabályzatok az építkezés jellegét és irányát pontosan megszabták, a beépítés mértékét azonban még a 23*