1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7.b Székesfehérvár adatai (1972)

VI. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

EGYÉNI FOGLALKOZÁS Egyéni foglalkozás az a tevékenység, amelyet az aktiv keresők az összeirás időpontjában rendszeresen, megélhetésük főforrásaként, a nyugdijasok és gyermekgondozási szabadságon levők pedig utoljára folytattak. Mind az aktiv, mind az inaktiv keresők a bevallott foglalkozás jellege alapján - általában az iskolai végzettségtől, beosztástól és munkáltatótól (népgazdasági ág) függetlenül - kerültek az egyéni foglalkozási főcsoportok, csoportok valamelyikébe, azon belül a megfelelő egyéni foglalkozásba. TÁRSADALMI-FOGLALKOZÁSI CSOPORT Az egyes társadalmi-foglalkozási csoportok megállapítása, valamint az aktiv és inaktiv keresők besorolása az aktiv keresőknél a jelenlegi, az inaktiv keresőknél az utolsó egyéni foglalkozás, foglalkozási viszony és foglalkozási minőség figyelembevételével a munkáltatótól függetlenül történt. Az eltartottak az eltartó társadalmi-foglalkozási csoportjába kerültek. A mezőgazdasági fizikai foglalkozásnak csoportjába tartozik tehát minden olyan alkalmazásban álló, termelőszövetkezeti tag és önálló személy, illetve annak segitő családtagja, akinek tevékenysége mezőgazdasági termeléssel függ össze. Nem kerülhetett viszont ebbe a csoportba olyan személy, aki a mezőgazdaságban dolgozik ugyan, de foglalkozása ipari, közlekedési stb. jellegű. Pl.: a mezőgazdaságban dolgozó gépkocsivezető, ács, kőműves, lakatos stb. A nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásnak csoportja azokat az alkalmazásban állókat, termelőszövetkezeti tagokat, önállókat és segitő családtagokat tartalmazza, akiknek tevékenysége ipari, építőipari, közlekedési, szolgáltatási jellegű. A szellemi foglalkozásúak besorolása pontosan megegyezik az egyéni foglalkozásnál felsoroltakkal. A lakások, illetve az abban lakó háztartások adatait társadalmi-foglalkozási csoportosításban feltüntető táblákon a besorolás a lakást használó háztartásfő, két vagy több háztartás (egyedülálló) által különböző címen lakott lakásoknál a háztulajdonos, főbérlő stb. ,

t a társbérletes lakásoknál pedig az első (régebbi) bérlő" háztartásfőjének társadalmi-foglalkozási csoportja szerint történt. A lakás többi lakójának társadalmi-foglalkozási csoportját a részletezés nem veszi figyelembe. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁT VÉGZŐK Mezőgazdasági munkának kell tekintetni a mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, állami erdőgazdaság, mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdasága, mezőgazdasági szakvállalat) és a mezőgazdasági kisüzemekben (egyéni gazdaság, háztáji és kétlaki gazdaság, részesmüvelés. illetményföld) a növénytermelés, állattenyésztés és az erdőgazdálkodás keretében végzett mezőgazdasági jellegű fizikai munkát, ideértve a mezőgazdasági termékek termelésén kivül azok tárolásával, szállításával stb. kapcsolatban felmerülő tevékenységet is. 338