1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7.b Székesfehérvár adatai (1972)

I. SZÉKESFEHÉRVÁR NÉPESSÉGFEJLŐDÉSÉNEK EZER ÉVE - Gazdasági aktivitás

Észak- és Nyugat-Dunántul központjával, Győrrel és Szombethellyel való összehasonlítás azt mutatja, hogy e városokban közel azonos az iskolai végzettség szintje. Város Érettségivel Felsőfokú tanintézeti oklevéllel Város rendelkezők a 7 éves és idősebb népesség százalékában Székesfehérvár 16, 2 5, 1 Győr 16,6 4,8 Szombathely 16,8 5, 0 A képzettségi szinvonal ilyen módon való összehasonlitása tehát nem mutat kedvezőtlen képet. Alacsony azonban a pedagógiai jellegű végzettségűek aránya. Ez összefügg azzal, hogy Székesfehérvár nem rendelkezik gnálló egyetemmel és főiskolával. Az utóbbi husz év nagyarányú ipari fejlődése viszont növelte a műszaki és közgazdasági végzettségűek számát. Bár a város tanintézeti ellátottsága nem minden tekintetben kielégitő, a meglevő iskolahálózat is igen nagy vonzóhatást gyakorol elsősorban a közeli községekre, de a speciális jellegű intézmények a távolabbi vidékekre is. Az 1969/70. tanév elején 2 921 nem székesfehérvári tanuló járt Székesfehérvár középiskoláiba. Közülük 1 417 bejáró volt, 1 183 lakott kollégiumban, 321 magánháznál (nagyrészben al-, illetve ágybérletben). A város szakmunkástanuló intézeteiben 4 636-an tanultak, ezzel szemben az 1970. évi népszámlálás csak 1 731 szakmunkástanulót talált Székesfehérváron. Minthogy ezeknek egy része nem Székesfehérváron tanult, a Székesfehérváron tanuló nem székesfehérvári szakmunkástanulók száma jóval meghaladta a 3 ezret, A tanulóotthoni férőhelyek korlátozott volta miatt közöttük is igen magas volt a bejárók és az albérletben, ágybérletben lakók száma. A népszámlálás időpontjában 2 723 székesfehérvári fiatal tanult középiskolában és 359 felsőfokú tanintézetben. GAZDASÁGI AKTIVITÁS A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételét a kereső tevékenységet folytatók száma határozza meg. A város aktiv keresőinek száma - a népesség dinamikus fejlődésével, valamint a foglalkoztatottság kiszélesedésével - nagymértékben növekedett és 1970-ben a 73 949 jelenlevő lakosból 39 106 volt aktiv kereső, az összes népességnek 53 %-a. Ugyanakkor az országos tendenciáknak megfelelően növekedett az inaktiv keresők száma is, ami elsősorban a nyugdijjogosultság kiterjesztésének és a gyermekgondozási segély bevezetésének következménye. 22