1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

A községekben 100 családra harminccal több 15 éven aluli gyermek jut mint Budapesten és hattal több, mint a többi városban. A 100 családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma, az összes és a gyermekes családokra számitva a fővárosban a legalacsonyabb (49, ill. 81). A megyék közül a legtöbb ilyen korú gyermek Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyében van (101, ill. 137 és 95, ill. 136); a legkevesebb 15 évesnél fiatalabb gyermek 100 családra, ill. gyermekes családra Heves és Békés megyében (61, ill. 97 és 66, ill. 106) jutott. A gyermekes családokra számitva a 15 éven aluli gyermekek száma az előző népszámláláshoz viszonyítva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csökkent csak 11 %-kal a többi megyében a csökkenés az országos átlag körül mozog. A családokban élő gyermekek számának csökkenése következtében a családoknak a családtagok száma szerinti összetétele is megváltozott; a kisebb (kettő-, három- és négytagú) családok száma némileg emelkedett, a nagyobbaké (négynél több taguaké) tovább csökkent. A két- és háromtagú családok aránya meghaladja az összes családok héttizedét; négy családtag valamivel több mint egyötödében található, hat vagy ennél több családtag csupán minden 33-ik családban él. A családtagok száma Családok százalékos megoszlása A családtagok száma 1949 1960 1970 2 33 39 40 3 29 29 31 4 20 20 21 5 9 7 5 6 - X 9 5 3 Összesen 100 100 100 Ismeretes, hogy a városokban általában kisebb. a községekben inkább nagyobb családok vannak tulsúlyban. Ha csak Budapest, a többi város és a községek átlaga vonatkozásában vizsgáljuk a családoknak a tagok száma szerinti megoszlását, a megállapítás nagyjából helytálló, a részletesebb területi megoszlás azonban már jelentősebb eltéréseket mutat. Budapesten az összes családok közel fele két személyből áll; a megyék közül ez az arány legmagasabb Békés megyében 45 %, a legalacsonyabb Győr-Sopron megyében 31 %. A 3 tagu családok aránya Komárom megyében 35 %, a legkevesebb ilyen taglétszámú család Hajdú-Bihar és Fejér megyében van: 27 %. Egy családra valamivel több, mint 3 családtag jut. Az átlagos nagyságú család tehát egy-gyermekes házaspárnak felel meg. A két-gyermekes házaspárral egyenlő 4 családtagot az átlagos családnagyság egy megyében vagy megyei jogú városban sem éri el. A családok tagjainak átlagos száma legalacsonyabb Budapesten (2,75), a megyék közül Heves (2,85), Csongrád (2, 91) és Békés (2, 92); a legmagasabb Szabolcs-Szatmár (3, 28), Győr (3,27) és végül Hajdú-Bihar (3,24) megyében. A háztartás és a család aktiv keresőinek arányai hasonlóan alakultak, azonban a foglalkoztatottság nagymérvű emelkedése az aktiv keresők családi állás szerinti megoszlásának változását vonta maga után. 1970-ben már alig 22 %-ot tesz ki azoknak a családoknak a száma, ahol csak a családfő aktiv kereső, szem48