1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)
I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE
A munkaképes korú nők aktiwá válása az elmúlt tiz évben is folytatódott. Közöttük az aktiv keresők száma több mint 400 ezerrel, majdnem egyharmadával emelkedett, az inaktiv keresőké - a gyermekgondozási szabadságot igénybevevők közel 150 ezer főnyi száma miatt - kilencszerese az 1960. évinek, az eltartottaké több mint 500 ezerrel, 38 %-kal csökkent. A munkaképes korú eltartott nők között a továbbtanulók száma megkétszereződött, számuk meghaladja a 200 ezret, a többi nem tanuló eltartotté pedig ugyanezen idő alatt majdnem felére csökkent. Megnevezés 15-59 éves férfiak 15-54 éves nők Megnevezés százalékos megoszlása Megnevezés 1960 1970 1960 1970 Aktiv kereső 92 88 50 64 Inaktív kereső Nyugdíjas és egyéb inaktiv kereső 1 3 1 1 Gyermekgondozási szabadságon levő 5 Együtt 1 3 1 6 Eltartott Általános, középiskolai tanuló, felsőfokú tanintézet hallgatója 3 4 2 5 Szakmunkástanuló, szakiskolai hallgató 3 4 1 2 Tanuló együtt 6 8 3 7 Egyéb eltartott 1 1 46 23 Együtt 7 9 49 30 Összesen 100 100 100 100 A munkaképes korú nők gazdasági aktivitásának értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az 1967. évben bevezetett gyermekgondozási szabadság lehetőségét éppen a fiatal munkaképes korú nők Veszik igénybe. Ha az ilyen korú gyermekgondozási szabadságon levő nők jelenleg is dolgoznának, a gazdaságilag aktiv keresők aránya a 15-54 éves nők között 69 % volna. Ugyanigy figyelmet érdemel a munkaképes korú nőknek a férfiakéval majdnem azonos magas tanuló aránya, az ugyanis, hogy a 15-54 éves nőknek már 7 %-a tanul tovább, a tiz évvel korábbi 3 %-kal szemben. A 15-54 éves nőknek - az állandóan és időszakosan foglalkoztatottakat is az aktiv keresők közé számitva - majdnem kétharmada aktiv kereső, állandóan foglalkoztatottnak azonban az ugyanilyen korú nőknek csupán 58 %-a tekinthető. Ez azt jelenti, hogy 156 ezer munkaképes nő foglalkoztatása csak időszakos volt. v A munkaképes korú népesség összetételének területi különbségei lényegesen csökkentek, csupán Budapest válik ki még mindig a gazdasági összetétel szempontjából, azonban a különbségek már nem alapvetőek. A budapesti munkaképes korú népesség 83 %-a aktiv, 5 %-a inaktiv kereső, 12 %-a eltartott. Az eltartottak nagyobb része, több mint kétharmada tanuló. A megyék többségében ma már az aktiv keresők aránya meghaladja a munkaképes korú népesség 70 %-át és egyetlen olyan megye sincs, ahol az eltartottak aránya a 30 %-ot eléri. A munkaképes korú férfiak és nők megoszlásában ugyan még mutatkoznak eltérések, ezek azonban nem olyan számottevőek, mint korábban voltak. A férfiaknak általában 84-90 %-a aktivkereső, a nőknél ez az arány 12 megyében 60 % felett van, a többi megyében 50-60 % között mozog. A férfiaknál a nem dolgozók nagyobb része tanuló: a 15-59 éves férfiaknak általában 7-9 %-a tanul. 4 25