1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)
IV. A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS MÓDSZERE
Mindkét vizsgálat nem lakásonkénti,hanem háztartásonkénti kiválasztásra vonatkozott, de a lakáskiválasztásról is jó tájékoztatást nyújt, mert a legtöbb esetben egy lakás egy háztartásnak felel meg (1960-ban az egy a/ lakásra jutó háztartások száma 1, 104 volt) és igy az adatok szórása közel egyenlő. Mindkét vizsgálatnál alapul vett rétegzés a községeket csoportosította lakosszám-nagyságrend és foglalkozási jelleg (mezőgazdasági népesség aránya) szerint. Ez a rétegzés felelt meg egyébként az 1963. és 1968. évi mikrocenzusoknál alkalmazott rétegzésnek is. A községenkénti szisztematikus kiválasztásnál jelentkező automatikus rétegzést ez az eljárás természetesen csak többé-kevésbé közelítő módon juttatja kifejezésre. A vizsgálatok fő eredményeit a következő, 3. számú táblázat tartalmazza. A 3. sz. táblázat adatainak értelmezéséhez a következő tájékoztatást adjuk: A táblázat 3. oszlopa fejezi ki a háztartásonkénti (csakúgy, mint a lakásonkénti) csoportos mintavétel hatását a standard hibára. Egynél kiseDb arányszám esetén a csoportos mintavétel pontosabb eredményt ad, mint az egyénenkénti kiválasztás. Egynél nagyobb arányszámmal szereplő ismérveknél a csoporttos mintavétel hibája nagyobb, pl. érettségivel rendelkező népességnél 1, 13- szorosa az egyedi kiválasztás hibájának. A táblázat 4. oszlopa a rétegzés hibacsökkentő hatását mutatja. A számításba vett rétegzési eljárásnál a standard hiba szorzója, mint csökkentő tényező 1, 00-től (ahol tehát a rétegzés befolyása nem érezhető), ill. 0,99-től egészen 0,81-es szorzóig terjed. A táblázat 5. oszlopa az eljárási módszerből folyó két tényező együttes hatását szemlélteti. Ezekkel a szorzókkal, mint az adat típusának megfelelő jelzőszámmal kell tehát az 1. számú táblázatban foglalt hibahatárokat megszorozni,illetve átszámítani. Azoknál az ismérveknél (ismérv-tipusoknál), ahol a 3. sz táblázat 5. oszlopában szereplő szorzó l-hez áll közel, ott az 1. számú tábla adatai közvetlenül alkalmazhatók. Egynél kisebb szorzó esetén az 1. sz. tábla adatai biztonságot is foglalnak magukban. Egynél nagyobb szorzót feltüntető ismérveknél (ismérvcsoportoknál) az l.sz. táblázat adatait még a szorzóval átszámítva (megnövelve) célszerű felhasználni. A 3. sz. táblázat 5. oszlopa szerint a vizsgált ismérveknél maximálisan 1, 6 8-ig terjednek a tárgyalt szorzószámok. 7. A MINTAVÉTELBŐL SZÁRMAZÓ ADATOK PONTOSSÁGÁNAK ELŐZETES ÉRTÉKELÉSE Az 1 %-os mintából származó adatok pontosságának vizsgálatára, vagyis a tényleges eltérések elemzésére akkor lesz lehetőség, ha a népszámlálás teljeskörü feldolgozásának eredményei rendelkezésre állanak. Addig is a nemek, korcsoportok és családi állapot szerinti megoszlás eredményeinek előzetes elbírálásához az un. népességtovábbvezetés adatai használhatók fel. A népességtovábbvezetés a születések, halálozások, házasságkötések és válások folyamatos megfigyelésének eredményein alapul. A számítás az 1960. január 1-i népszámlálás eredményeiből kiindulva a jelzett demográfiai eredmények változásait vezeti tovább. A folyamatos népesedés-statisztikai megfigyelések országos adatai teljeseknek tekinthetők és igy megfelelő alapot szolgáltatnak a mintavételes adatok elbírálásához. ,, . . a / ^letesebben: Demográfia, 1959. évi szám 506-511. p. - Az 1963. évi mikrocenzus személy! és csalad! adat a i(Kozp. Stat Hiv. 1964) 201-205. p. - Az 1968. évi próbaszámlálás (mikrocenzus) személyi, csalad - és lakásadatai (Közp. Stat. Hiv., 1969) 75-76. p. 234