1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

IV. A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS MÓDSZERE

A lakásonkénti átlagos lakosszám mintavételi standard hibája, ha a mintába vett lakások összes száma m (egyszerűség kedvéért polihipergeometrikus eloszlás helyett közelítő formulával számolva): A népességszám standard hibája pedig ennek m-szerese: Az 1960. évi n = 3,44 értékkel és a 95 %-os valószinüségi szintnek megfelelően t = 1, 96 szorzóval: 1,96 fí = 3,37 \JH7 . Az 1970-ig |3, 15-re csökkent lakásonkénti lakottság 95 %-os valószinüségi szintű hibája pedig, közelitésképpen ugyanazzal a megoszlással, ill. relativ szórással számolva: 1, 96 g" = 3, 09 ^m . /8/ Az 1960. évi népszámlálás 2. sz. "Személyi és családi adatok képviseleti minta szerint" c. kiadványa a 152. oldalon grafikont is közöl, amelyről a mintába vett különböző számú háztartások esetére leolvashatók a népességszám hibahatárai 95 és 99 %-os valószinüségi szinten. Erre az ábrára, valamint az ezzel kapcsolatos matematikai vizsgálatra most csak utalunk, de az ábrát itt nem ismételjük meg. A közölt képlet, ill. grafikon alapján megvizsgáltuk az 1970. évi kiválasztás eredményét területi egységek szerint, a megyéket községek-városok szerinti bontásban, Budapestet kerületek szerint, összesen 71 területi egységben. Pl. a betűrendben első^ Baranya megye járásainál a mintába vett lakások száma 6 33, lakóik száma 2 160voltj a számitott megbizhatósági intervallum 95 %-os megbízhatósági szinten£77 főt tett ki, mig a tényleges eltérés - 31 volt; Ugyancsak Baranya megye j. j. városainál (167 lakás, 570 fő) a megbizhatósági intervallum + 39, a tényleges eltérés + 1 fő volt. rí A 71 területi egység közül 47 esetben az eltérés a számitott ^ n értéken belül maradt, 21 esetben a fenti érték és annak 1,96-szorosa ( ön - 1, 96 tfn) közé esett és 3 esetben haladta meg ez utóbbi határt, ami igen nagy közelitéssel megfelel az elméleti normális megoszlás idevonatkozó 68, 27 és 5 %-os értékeinek. Intézeti háztartásoknál minden századik személy szisztematikus kiválasztásával készült a minta, külön csoportba ("rétegbe") foglalva a száz főn aluli és száznál több főből álló intézeti háztartásokat. Az 1960. évvel szemben a gyakorlati végrehajtás annyiban különbözött, hogy mig 10 évvel ezelőtt a minta elkészítése központilag folyt, most azt decentralizálva, a megyei, ill. budapesti statisztikai igazgatóságokon végezték. A mintavétel helyességének ellenőrzése azonban központilag történt. A minta anyagát a megyei (budapesti) statisztikai igazgatóságokon lemásolt Lakásösszeiróivek és Személyi kérdőivek képezték. A másolatok az általános (A és C mintájú) kérdőív-űrlapok teljes anyagát tartalmazzák, de a népszámlálási felvételnél alkalmazott 25 %-os reprezentatív kérdőivek (B és D minta) többlet-kérdőpontjait már nem. A másolás helyességét összeolvasással ellenőriztettük. Minthogy a mintába kerülő lakások kiválasztása a mintavétel egész menetét feltüntető segédtáblákon történt, azért a kiválasztás helyessége minden szempontból utólag is ellenőrizhető volt. 29 225