1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

III. A FOGALMAK MAGYARAZATA

Lakásegységnek számit: a/ a lakás (beleértve a lakott, nem lakott és nyári lakásokat); b/ az egyéb lakásegységek, úgymint a lakott gazdasági helyiség, amelyet eredetileg üzlet, iroda, műhely stb. céljára épitettek, de az összeirás időpontjában - műszaki átalakitás nélkül - lakás céljára használtak; a lakott ideiglenes vagy mozgó létesitmény (kunyhó, bódé, hajó, vasúti kocsi, cirkuszkocsi stb). A közlés az intézeti háztartások (az öt vagy ennél több személy befogadását és a bentlakók intézményes ellátását biztositó kollégium, diákotthon, kórház, szanatórium, szálloda, üdülő, munkásszállás, csecsemő- és gyermekotthon, szociális otthon stb. ) adatait nem tartalmazza. LAKÁS Lakás az eredetileg e célra épitett vagy lakássá átalakitott és jelenleg is lakásra alkalmas helyiségek (szoba, konyha, mellékhelyiségek) egymással műszakilag (épitészetileg) összefüggő egysége, amelynek az utcára, térre, udvarra, lépcsőházra, előcsarnokra, folyosóra stb. külön kijárata van. A lakás egy helyiségből is állhat. A lakások között szerepelnek az - általában magánszemélyek tulajdonát képező - olyan állandó jellegű épületben levő nyaralók is, amelyek nyári lakás céljára épültek és alapterületük eléri a 20 m^-t. Eg

y lakásnak tekintjük az egymással műszakilag (épitészetileg) összefüggő - belső átjárókkal, ajtókkal összekötött - helyiségek csoportját, tekintet nélkül arra, hogy egy vagy több helyiség átjáróit lezárták és a helyiségek igy elválasztott részeit több család lakja. Nem számit külön lakásnak az olyan különálló helyiség (pl. nyári konyha), amelyet azzal a céllal épitettek, hogy a lakás részét képezze, függetlenül attól, hogy abban a lakást használó család vagy más személy (pl. albérlő) lakik. Az albérlőtartás céljára épitett második stb. nyári konyha, ill. az ilyen jellegű épitmény adata a lakások számában nem szerepel. Ha egyes, korábban összefüggő helyiségeket - önálló lakás kialakitása céljából - műszakilag leválasztottak, az uj létesitmény külön lakást képez. Az "egy lakás" fogalmának meghatározására - nemzetközi gyakorlatban is elfogadott - műszaki (épitészeti) egységet az 1960. évi népszámlálás alkalmazta első izben. E fogalom pontos meghatározásának hiányában az 1949. évi népszámlálásnál a két vagy több szobás, több család által lakott lakások egy részét családonként, mint külön lakást irták össze. Ennek következtében az 1949. évi népszámlálás adatai szerinti 2 466 514 lakásszám a jelenlegi fogalmak szerint 81 295-tel kevesebb. Jelen közlés idősoros táblái a már 2 385 219-re csökkentett lakás adatait tartalmazzák. Lakott lakás az, amelybe az összeirás időpontjában legalább egy személy állandóan vagy ideiglenesen rendőrségileg i>e van jelentve. Miután a lakott lakások adatainak közlése az un. "lakónépesség"-re terjed ki, ezért a lakószámmal kapcsolatos táblákon "Lakónépesség nélkül"-i részletezés is szerepel. Az ide sorolt lakások lakottak ugyan, azonban csak olyan állandó bejelentett lakójuk van, aki - munkavégzés, stb. miatt - másik lakásba ideiglenesen rendőrségileg bejelentkezett. Az ilyen személyek az ideiglenesen bejelentett lakóhelyükön kerültek számbavételre. Nem lakott lakás az, amelybe az összeirás időpontjában sem állandó, sem ideiglenes tartózkodásra egyetlen személy sem volt bejelentve. Ilyenek: nyaralók, csak nyáron használt tanyai lakások, kiadatlan, üresen álló lakások, a műszakilag már átadott, de még nem lakott lakások. 216