1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

III. A FOGALMAK MAGYARAZATA

A fenti csoportosításnál a foglalkozás szerinti besorolás azt jelentette, hogy az összeirt személyek a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági fizikai dolgozók csoportjába nem a munkahelyük, hanem az egyéni foglalkozásuk alapján kerültek. A mezőgazdasági fizikai foglalkozásnak csoportjába tartozik tehát minden olyan alkalmazásban álló, termelőszövetkezeti tag és önálló személy, ill. annak segitő családtagja, akinek tevékenysége a mezőgazdasági termeléssel függ össze (növénytermesztő, állattenyésztő, kertész,mg.-i fogatos stb. ). Nem kerülhetett viszont ebbe a csoportba olyan személy, aki a mezőgazdaságban dolgozik ugyan, de foglalkozása ipari, közlekedési stb. jellegű. Pl. a mezőgazdaságban dolgozó gépkocsivezető, ács, kőműves, lakatos stb. A nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak csoportja azokat az alkalmazásban állókat, termelőszövetkezeti tagokat, önállókat és segitő családtagokat tartalmazza, akiknek tevékenysége ipari, építőipari, közlekedési, szolgáltatási jellegű (lakatosok, kőművesek, kovácsok, esztergályosok, fodrászok, gépkocsivezetők és hasonlók). Ide kerül tehát a mezőgazdaságban dolgozó kádár, gépkocsivezető stb. is. Nem tartozik viszont ebbe a csoportba az ipari stb. munkahelyen dolgozó kertész, állatgondozó stb. A szellemi foglalkozásúak besorolása pontosan megegyezik az egyéni foglalkozásnál felsoroltakkal. A háztartások és családok adatait tái sadalmi-foglalkozási csoportosításban feltüntető táblákon aháztartások, ill. a családok besorolása a háztartásfő, ill. a családfő társadalmi-foglalkozási csoportja (ha a háztartásfő vagy a családfő eltartott, az eltartó társadalmi-foglalkozási csoportja) szerint történt. A háztartás többi keresőjének társadalmi-foglalkozási hovatartozását a részletezés nem veszi figyelembe. A lakások, ill. az abban lakó háztartások adatait társadalmi-foglalkozási csoportosításban feltüntető táblákon a besorolás a lakást használó háztartásfő, két vagy több háztartás (egyedülálló) által különböző cimen lakott lakásoknál a háztulajdonos, főbérlő stb. , a társbérletes lakásoknál pedig az első (régebbi) bérlő háztartásfőjének társadalmi-foglalkozási csoportja szerint történt. A lakás többi lakójának társadalmi-foglalkozási csoportját a részletezés nem veszi figyelembe. Mezőgazdasági munkát végzők Mezőgazdasági munkának kell tekinteni a mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, állami erdőgazdaság, mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdasága, mezőgazdasági szakvállalat) és a mezőgazdasági kisüzemekben (egyéni gazdaság, háztáji és kétlaki gazdaság, részesmüvelés, iljetményföld) a növénytermelés, állattenyésztés és az erdőgazdálkodás keretében végzett mezőgazdasági jellegű fizikai munkát, ideértve a mezőgazdasági termékek termelésén kivül azok tárolásával, szállításával stb. kapcsolatban felmerülő tevékenységet is. HÁZTARTÁS A háztartás azoknak az együttlakó személyeknek a csoportja, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, rendszerint közösen étkeznek és a létfenntartási költségeket közösen viselik. Még az említett ismérvek fennforgása esetén sem minősültek közös háztartásban élőknek a közös lakásban lakó személyek, ill. családok,, ha volt önálló lakáshasználati jogcímük. Társbérlők, tulajdonos, ill. főbérlő és albérlője vagy ágybérlője tehát - a felvételi elvek szempontjából - semmiképpen sem alkothattak közös háztartást. Ha a közösség csak egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos (egycsaládos háztartás), ha több család vezet közös háztartást, a háztartás több családból áll (többcsaládos háztartás). A ház213