1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

A 20 éven aluliak között - hasonlóan 1960-hoz - a gyermektelenek vannak többségben, bár arányuk 62 %-ról 60 %-ra csökkent, a 20-24, ill. 25-29 évesek között már az egygyermekesek vannak legtöbben (52, ill. 45 %), arányuk meghaladta az 1960. évit (50, ill. 38 %); 30 éves kortól kezdődően a kétgyermekesek aránya a legmagasabb a 80 éves és idősebbek kivételével valamennyi korcsoportban. A gyermektelenek aránya a 20-29 éveseket kivéve a propagativ korúak minden korcsoportjában csökkent 1960 óta. Az öregkoruak között sokkal magasabb a gyermektelen házas nők aránya, mint a 25-39 évesek között. Az egygyermekesek aránya már bizonyos emelkedést mutat minden korcsoportnál, a propagativ korú nők körében arányuk 29 %-ról 33 %-ra nőtt. Szembetűnőbb a kétgyermekesek arányának növekedése: mig 1960ban az 50 éven aluli házas nők közül 29 % volt kétgyermekes, addig 1970-ben már 34 %. A 100 házas nőre jutó átlagos gyermekszám Budapesten a legalacsonyabb: 137, a többi városban 185, a községekben 225. A különbség jelentős részét a gyermektelen és az egygyermekes nők arányának eltérései adják. Budapesten a házas nők közel egynegyede gyermektelen, és közel kétötöde egy gyermeket szült. Ezek az arányok a többi városban 15, ill. 32 %, a községekben 10, ill. 26 %.A három- és többgyermekes nők aránya a községekben háromszorosa, a városokban kétszerese a budapestinek. Legmagasabb a 100 házas nőre jutó gyermekszám Szabolcs-Szatmár megyében (267), majd HajdúBihar (249) és Borsod-Abaúj-Zemplén (237) megyében. Legalacsonyabb a termékenység Csongrád, Heves, Somogy és Komárom megyében, ahol a 100 nőre jutó gyermekek száma 200 alatt marad. ISKOLAI VÉGZETTSÉG A népesség iskolai végzettségének szinvonala 1960 és 1969 között tovább emelkedett. Egyaránt nőtt az általános iskola 8 osztályát végzettek, az érettségi bizonyítványt és a felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzettek aránya. A 7 éves és idősebb népesség 29 %-ának az általános iskola 8 osztálya volt a legmagasabb iskolai végzettsége, közel ötszöröse az 1930. évi és több mint másfélszerese az 1960. évi aránynak. Ezzel párhuzamosan 1930 óta több mint felével csökkent az általános iskola 1-5, és alig egyötödével az általános iskola 6-7 osztályát végzettek aránya. Az elmúlt négy évtized folyamán az érettségi bizonyítvánnyal mint legmagasabb végzettséggel rendelkezők aránya közel négyszeresére, a felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzetteké pedig háromszorosára emelkedett. E tekintetben figyelembe kell venni az uj felsőfokú intézmények létesítését továbbá azt a körülményt, hogy a tanitó- és az óvónőképzés is felsőfokon történik. Az iskolába nem jártak aránya 1930 óta mintegy negyedére esett vissza. Legmagasabb iskolai végzettség (osztály) A 7 éves és idősebb népesség százalékos megoszlása Legmagasabb iskolai végzettség (osztály) 1930 1949 1960 1970 Nem járt iskolába 9,0 5, 7 4,0 2,3 1 - 3 15, 5 12, 0 10, 9 8, 1 Általános 4 - 5 26, 0 19, 9 16, 5 12,2 < iskola 6 - 7 38, 5 44, 4 39, 9 31, 3 8 6, 3 11, 4 18,4 28, 9 Középiskola 1 - 4 1.1 2, 2 3, 3 4, 5 Érettségi 2, 5 3, 3 5, 1 9,4 Felsőfokú oklevél 1.1 1. 1 1. 9 3, 3 Összesen 100, 0 100, 0 100,0 100,0