1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

Az ország 19 megyéje közül változatlanul Pest megyének van a legtöbb (870 ezer) és Nógrád megyének a legkevesebb (241 ezer) lakosa. Az elmúlt évtizedben tiz megye népességszáma fogyott, kilencé pedig emelkedett. Legnagyobb népességcsökkenés Békés és Hajdú-Bihar megyében mutatkozott (mindkettőben egyaránt 4, 5 %), a népességgyarapodás mértéke a legjelentősebb a fővárost körülvevő megyékben: Komárom 12, Pest 11 és Fejér 8 %. A NEMEK ARÁNYA A népességből 4 998 300 a férfiak és 5 317 300 a nők száma. A két nem megoszlásbeli változásának iránya és mértéke 1960-1969 között hasonló volt, mint az 1949-1959. években: az 1 000 férfira jutó nők száma az 1949. évi 1 081-ről 1960-ig 1 073-ra, 1970-ben pedig 1 064-re csökkent, de még mindig jóval meghaladja az 1930. ül. az 1941. évi szintet. Mig az 50-es években a két nemhez tartozók számszerű növekedése közel azonos volt, addig a legutóbbi évtizedben a férfiak számának gyarapodása egyötödével meghaladta a nőkét. Év Férfiak Nők 1 000 férfira jutó nő Év aránya a népességből százalékban 1 000 férfira jutó nő 1930 48, 9 51, 1 1 044 1941 49, 0 51,0 1 043 1949 48, 1 51, 9 1 081 1960 48, 2 51, 8 1 073 1970 48, 5 51, 5 1 064 Területenként erősen eltér a nőtöbblet: Budapesten 1 000 férfira 1 168 nő jut, a városokban 1 071, a községekben 1 027. Fejér és Komárom megye kivételével mindenütt nőtöbbletet találunk. A nők aránya a legmagasabb Somogy, Zala és Heves megyében. KORMEGOSZLÁS 1960-1969 között tovább tartott, sőt az előző időszakhoz képest erősödött a népesség öregedési folyamata: a 60 éves és idősebbek száma 1949-1959 között 300 ezerrel, 27,9 %-kal, az utóbbi évtizedben 378 ezerrel, 27, 5 %-kal növekedett. Arányuk az össznépességből 1970-ben 17, 0 %-ot tett ki a tiz évvel korábbi 14, ill. az azt megelőző két népszámlálás alkalmával tapasztalt 10-11 %-os aránnyal szemben. A gyermekkoruak száma ezzel párhuzamosan 362 ezerrel, 14 %-kal csökkent, szemben az előző időszakban tapasztalt 239 ezres, 10 %-os növekedéssel. A jelenség részben a születések számának csökkenésével magyarázható. Jelenleg a népességnek alig több mint egyötöde 15 évesnél fiatalabb, 1960-ban és 1949-ben, de főként az 1930. és 1941. évben még arányuk meghaladta az egynegyedet. A produktiv korúak számának emelkedése másfélszer akkora 1960-1969 között, mint az ötvenes években volt. Arányuk azonban 1930 óta alig változott: 61 és 63 % között mozog. A 0-14 évesek számának tetemes csökkenését és a produktiv korúak számának viszonylag lényeges emelkedését az 1952-1954-ben született nagy létszámú korosztályok munkaképes korúvá válása okozta. Erre 13 /