1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok (1970)

II. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

az utcára, térre, udvarra, lépcsőházra, előcsarnokra, folyosóra stb. külön kijárata van. A lakás egy helyiségből is állhat. A lakások között szerepelnek az - általában magánszemélyek tulajdonát képező - olyan állandó jel2 legű épületben levő nyaralók is, amelyek nyári lakás céljára épültek és alapterületük eléri a 20 m -t. Egy lakásnak tekintjük az egymással műszakilag (építészetileg) összefüggő - belső átjárókkal, ajtókkal összekötött - helyiségek csoportját tekintet nélkül arra, hogy egy vagy több helyiség átjáróit lezárták és a helyiségek így elválasztott részeit több család lakja. Nem számít külön lakásnak az olyan különálló helyiség (pl. nyári konyha), amelyet azzal a céllal építettek, hogy a lakás részét képezze, függetlenül attól, hogy abban a lakást használó család vagy más személy (pl. albérlő) lakik. Az albérlőtartás céljára épített második stb. nyári konyha, ill. az ilyen jellegű építmény adata azonban a lakások számában nem szerepel. Ha az egyes, korábban összefüggő helyiségeket műszakilag leválasztották, akkor az külön lakásnak számít. A lakásokra vonatkozó közlés nem tartalmazza a lakásként használt lakott gazdasági helyiségek, az ideiglenes és mozgó létesítmények, továbbá az intézeti háztartások adatait. LAKÁS -NAGYSÁGCSOPORT: A lakás nagyságcsoportba való besorolása a szobák száma szerint történt. 2 Szoba a természetes megvilágítással, ajtóval rendelkező, legalább 4 m alapterületű, alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség (háló-, nappali-, gyermekszoba, ebédlő, hall stb.). A természetes megvilágítás nélküli hall - alapterületétől függetlenül - nem számít szobának. A másfél szobás lakások a két szobások között, a két és félszobás lakások a három (és több) szobá2 sok között kerültek közlésre. (Félszoba a szobák közül a 4-12 m közötti alapterületű szoba. ) Az egy helyiségből álló lakások az egy szobás lakásokhoz vannak besorolva. 20