1968. ÉVI MIKROCENZUS Személyi, család- és lakás adatai (1969)
A MINTAVÉTELI ADATOK MEGBÍZHATÓSÁGI HATÁRAI
E képletekben alkalmazott jelölések: N Községek száma a réteg alapsokaságában n Községek száma a mintában M^ Lakások száma a réteg i-ik községében m Az i-ik községben mintába vett lakások száma: az 1 000-nél kevesebb lakosú községekben: m. = 18 lakás az 1 000-4 999 lakosú községekben: m. = 36 lakás 5 000 lakoson felül: m. = 0,02 M. í í M = M. Lakások összes száma a rétegben L.. Népesség száma a réteg i-ik községében L = L^ Népesség száma a rétegben összesen X^ A vizsgált ismérv értéke (abszolút gyakorisága) a réteg i-ik községében X. P. = —-— Az ismérv relativ gyakorisága az i-ik községben i j—j. E x! P = —-— Az ismérv relativ gyakorisága a rétegben Az ismérv relativ gyakorisága az i-ik község j-ik lakásában L.. Lakók száma az i-ik község i-ik lakásában. ÍJ c/ A MINTAVÉTELI TERVNEK MEGFELELŐ HIBASZÁMITÁS ELVÉGZÉSE JELLEGZETES ISMÉRVEKRE % A kétlépcsős mintavételnek megfelelő, fent jelzett hibaszámitást csak egyes kiválasztott ismérvekre lehetett végrehajtani. A munkálatot 11 jellegzetes személyi ismérvre végeztük el. Ezek kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy azok a különböző tipusu népszámlálási tárgykörökre (életkor, családi állapot, termékenység, műveltség, foglalkozás és aktivitás) kiterjedjenek és különböző nagyságrendű adatokat öleljenek fel. Az ismérvek felsorolását a III. sz. táblázat tartalmazza. Ezekhez járul az a 4 lakás-adat, amelyre az 1963. évi mikrocenzus kapcsán végeztünk feldolgozást. a/ A számitás az 1960.évi népszámlálás községi adataira vonatkozott, mégpedig teljeskörüen, valamenynyi községre kiterjedően. A terjedelmes munkálatot számitógépek igénybevételével lehetett lebonyolítani. A számitások során kétrendbeli egyszerűsítést, ill. közelítő eljárást alkalmaztunk: 1/ A második lépcsőben a lakásonkénti csoportos kiválasztás befolyásáról már az 1960. évi népszámlálás előzetes feldolgozása és az 1963. évi mikrocenzus alkalmával végeztünk számszerű vizsgálatokat. Ezért a mostani alkalommal a második lépcsőben az egyedi, egyszerű véletlen kiválasztásból indultunk ki és a lakáskiválasztás befolyását a jelzett előző vizsgálatoknál megállapított "k" tényezővel vettük számításba. Ezt alább külön bemutatjuk. 2/ Az intézeti háztartások mintavételét nem számítottuk külön, minthogy az lényegesen bonyolította volna az eljárást. Az intézeteknél egyébként szintén kétlépcsős kiválasztás történt (az elsőben intézetek, a másodikban személyek kiválasztásával). a/ Lakásdemográfiai adatok. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Csoportjának közleményei. 10. szám. Budapest, 1962/2. 104-108.p. 74
