1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

V.A fogalmak magyarázata

b) Egyedülállók: a teljesen különélő egyedülállókon kívül ebbe a csoportba tartoznak az együttlakó „egyedülállók" is (pl. két barát); továbbá a családdal együttélő „idegen" személyek, akik a családdal valamilyen szolgáltatási viszonyban vannak (pl. háztartási alkalmazott, kosztos diák, földjükért, házukért eltartott személyek, családhoz kihelyezett állami gondozottak stb.). CSALÁDÖSSZETÉTEL A családösszetétel a családok csoportosítása aszerint, hogy kikből áll a családmag (házaspár vagy egy szülő és gyermek), hány gyermek van a családban, és hogy a családmaghoz tartoznak-e rokonok. CSALÁDFŐ A családfő — tekintet nélkül arra, hogy kereső-e vagy eltartott — házaspárból a férj, egy szülő és gyermekből a szülő (apa, vagy anya). Részcsaládban kereső családtag a családfő. CSALÁDBAN ÉLŐK (CSALÁDTAGOK) Családtagnak az minősült, aki a családhoz tartozó személyek közül az összeírás időpontjában a kiválasztott lakásban állandó vagy ideiglenes rendőrségi bejelentővel rendelkezett. Ennek megfelelően a családban élők száma nem tartalmazza az „ideiglenesen távollevő" személyeket, akiknek az összeírás helyén volt ugyan állandó rendőrségi bejelentőjük, de ezzel egyidőben más városban vagy községben ideiglenes bejelentővel is rendelkeztek. Az utóbbiak közül azokat az ún. „huzamosan távollevő" családtagokat sem, akik munkavégzés, tanulás stb. miatt az ország más helyén tartózkodtak állandó jelleggel, bár családjukhoz rendszeresen visszatérnek. Ennek következtében, ha pl. gyermek nélküli házaspárból a férj huzamosan távollevő, a feleség mint „egyedülálló", gyermekes házaspár esetében pedig mint „egy szülő gyermekkel" került számbavételre. A családok egy része is azért kereső nélküli, mert a tulajdonképpeni kereső huzamosan távollevő. A családdal együttólő rokonokat 1960-ban bevallásuktól függően írták össze a családhoz tartozónak (családtagnak) vagy attól külön élőnek (egyedülállónak). 1963-ban viszont a családdal együtt lakó valamennyi rokon a családhoz tartozónak (családtagnak) minősült. A családtagok száma a családfőt is magában foglalja. Az intézeti háztartások tagjait a család-feldolgozások nem tartalmazzák. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI CSOPORTOSÍTÁS A családok adatait társadalmi-gazdasági csoportosításban feltüntető táblákon a családok besorolása a családfő társadalmi-gazdasági csoportja — ha a családfő eltartott, az eltartó társadalmi-gazdasági csoportja — szerint történt. Nincs tehát figyelembe véve a család többi keresőinek társadalmi-gazdasági csoportja. (Ha pl. egy ötholdas gazdának három fia iparban dolgozik, a család ebben az esetben is a „mezőgazdasági önálló" társadalmi-gazdasági csoportban szerepel.) 1960-ban a társadalmi-gazdasági csoportokba sorolás valamennyi alkalmazásban álló fizikai dolgozónál az egyéni foglalkozás, 1963-ban a foglalkozási ág alapján történt, ezért az alkalmazásban álló fizikai dolgozókat mezőgazdasági és nem mezőgazdasági csoportosításban az 1960. évi adatokkal nem lehet összehasonlítani. 198