1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

V.A fogalmak magyarázata

c) Néhány kivételes esetben nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ági besorolást, így elsősorban a kis- és nagykereskedelmi, vendéglátóipari vállalatok, vegyesipari, községgazdálkodási vállalatok, igazgatási, egészségügyi és szociális, oktatási stb. intézmények által foglalkoztatott személyek esetében. (Pl. ha a tanárok, tanítók munkáltatójaként tanács vagy minisztérium volt megjelölve, munkahelyük azonban, ahol tanítottak, általános iskola volt, foglalkozási ági besorolásuk az utóbbi alapján történt.) Az üzemi, vállalati stb. szociális, kulturális intézményeknél (üzemi konyha, üdülő, könyvtár) alkalmazottak foglalkozási ágát általában az intézményeket fenntartó vállalat jellege határozta meg. Ettől eltérően az üzemi rendelők, üzemi bölcsődék és óvodák dolgozói a „Közszolgálat" megfelelő foglalkozási ágában szerepelnek. A nyugdíjasok részletezése ugyancsak népgazdasági ágak szerint történt, annak megfelelően, hogy a nyugdíjas személynek (özvegyi nyugdíjasoknál a férjnek) nyugdíjazás előtt mely vállalat, hivatal stb. volt a munkáltatója. FOGLALKOZÁSI VISZONY A foglalkozási viszony szerinti részletezés a népességet — a termelőeszközökhöz való viszonyuk alapján — az alábbiak szerint csoportosítja: Alkalmazásban állók Termelőszövetkezeti tagok önállók Segítő családtagok Nyugdíjasok Alkalmazásban állók: az állami vállalatokkal, hivatalokkal, intézményekkel, termelőszövetkezetekkel, önállókkal stb. munkaviszonyban álló személyek, akik végzett munkájukért bért vagy fizetést kapnak. Az alkalmazásban állók közé tartoznak a napszámosok és az alkalmi munkások is. Termelőszövetkezeti tagok: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, termelőszövetkezeti csoportokban, a kisipari, háziipari szövetkezetekben dolgozók, akik a szövetkezeti vagyon közös tulajdonosai; nem kerültek ebbe a kategóriába a földművesszövetkezetek, a különféle munkaközösségek, szakcsoportok és a szövetkezeti központok dolgozói, továbbá a szövetkezetek alkalmazottai sem. Termelőszövetkezeti tagok dolgozó családtagjai: Közös gazdaságban dolgozó családtagok, akik nem írták alá a belépési nyilatkozatot, de az év folyamán eljárnak a közös gazdaságba dolgozni. Háztáji gazdaságban dolgozó családtag, aki a termelőszövetkezeti tag háztáji gazdaságában végzett munkájában rendszeresen segít. Önállók: az egyénileg dolgozó parasztok, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, fuvarosok, a szabadfoglalkozásúak (önálló művész, író, mérnök stb.), albérlő- és ágybérlőtartók, a földtulajdonuk bérbeadásából, vagyonukból élők és hasonlók. Az önálló gazdák közé kerültek azok a mezőgazdasági napszámosok is, akiknek 400 •-ölnél nagyobb gazdaságuk volt, továbbá a magukat munkanélkülinek valló személyek, akiknek saját kezelésű földjük (gazdaságuk) volt. Segítő családtagok: Önállók segítő családtagjai: az önálló gazdáknak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek stb. azok a családtagjai, akik az önálló személy gazdaságában, műhelyében fizetés nélkül rendszeresen segítenek. Kétlakiak segítő családtagjai: az ipari, kereskedelmi stb. főfoglalkozású, de egyben gazdasággal is rendelkező személyeknek azok a családtagjai, akik a gazdaság művelésében segítenek. A foglalkozási viszony szerinti csoportosítás további részletezése a foglalkozás minősége szerinti megkülönböztetés alapján történt. Az alkalmazásban állók és a termelőszövetkezeti tagok az egyéni foglalkozás és a betöltött munkakör alapján a foglalkozási minőségtől függően fizikai és szellemi dolgozókra oszthatók. Fizikai dolgozókhoz tartoznak a termelőmunkásokon kívül a termelők kisegítői: a portások, őrök, takarítók, csomagolók stb. Ezenkívül a fizikai dolgozókhoz tartoznak a gépkocsivezetők, a kereskedelmi elárusítók, a kalauzok, a postai kézbesítők, a háztartási alkalmazottak, a házfelügyelők stb. Ugyancsak fizikai dolgozók a szakmunkás tanulók. A fizikai dolgozók a foglalkozás minősége szerint az alábbi csoportokba tartoznak: Szakmunkások: általában azok a fizikai dolgozók, akik foglalkozásuknak megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek; ide tartoznak azok is, akik szakképzettséggel ugyan nem rendelkeznek, de a szakmunkás minősítést hosszabb gyakorlattal megszerezték és szakmunkásnak vallották magukat. Betanított munkások: a szakképzettséggel nem rendelkező dolgozók, akik szakmunkásokkal azonos foglalkozást betanítás alapján folytatnak és betanított munkásoknak vallották magukat. Egyéb fizikai dolgozók közé tartoznak a segédmunkások, napszámosok, portások, hivatalsegédek. Az 1960. évi népszámlálás eredményei között ebben a csoportban szerepel a bedolgozók száma is, a mikrocenzusnál pedig a szakvizsgával rendelkező bedolgozók a szakmunkások, a szakképzetlen bedolgozók a betanított munkások közé kerültek. Szakmunkás tanulók: a szerződéses alapon ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. tanulóképzésben résztvevő dolgozók. 13* 195