1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

V.A fogalmak magyarázata

Az 1963. évi összeíráskor az ötéves korcsoportokba az alábbi születési évjáratok tartoznak: Korcsoport Születési év Korcsoport Születési év 0— 4 éves 1962—1958 45—49 éves 1917—1913 5— 9 „ 1957—1953 50—54 »» 1912—1908 10—14 „ 1952—1948 55—59 » 1907—1903 15—19 „ 1947—1943 60—64 >> 1902—1898 20—24 „ 1942—1938 65—69 >> 1897—1893 25—29 „ 1937—1933 70—74 ,, 1892—1888 30—34 „ 1932—1928 75—79 9 9 1887—1883 35—39 „ 1927—1923 80—84 >» 1882—1878 40—44 „ 1922—1918 85 éves é a idősebb 1877— Az ismeretlen korú személyek száma a legidősebb korúakat magában foglaló korcsoportban szerepel. A 14 évesnél fiatalabb keresők száma az 1930., 1949. évi népszámlálások adataiban a 14 éveseknél jelentkezik. Az i960., 1963. évi adatoknál csak a 14 éves keresők számát tartalmazza. Az 1941. évi népszámlálás foglalkozás — kor szerinti adatai nem állnak rendelkezésre. CSALÁDI ÁLLAPOT, HÁZAS TERMÉKENYSÉG A népesség családi állapot szerinti részletezése az eszmei időpontban fennállott jogi helyzetnek megfelelően történt. Törvényesen elváltnak (a táblázatokban „elvált") csak az minősült, akinek házasságát jogerős bírói ítélet bontotta fel. Bírói ítélet nélkül különváltan élő személyek adatai a házasok adataiban szerepelnek. Törvényes házassági kapcsolat nélkül együttélő személyek családi állapotának elbírálása ugyancsak a jogi helyzet alapján történt. Az ismeretlen családi állapotú férfiak a nőtlenek, az ismeretlen családi állapotú nők a hajadonok között szerepelnek. 1941-ben az ismeretlen családi állapotúak számát az elváltak adata tartalmazza. Az ismertetés a házas nők született gyermekeinek számáról is közöl adatokat. A született gyermekek száma a halvaszületett gyermekekkel értendő. ISKOLAI VÉGZETTSÉG A népesség iskolázottságának megállapítása a legmagasabb iskolai végzettség alapján történt. Iskolai végzettségnek kizárólag a rendszeres iskolákban végzett tanulmányok minősültek, az adatok tehát nem foglalják magukban a különböző szaktanfolyamokon, szakiskolákban (pl. közép- és felsőfokú ápolónői tanfolyam, 1 éves kereskedelmi tanfolyam, gépíró és gyorsíró iskola stb.) és az iparitanuló-intézetekben szerzett képesítést. A rendszeres iskolák a következők: 8 osztályos általános iskola, 4 osztályos középiskola, 2—6 évfolyamos egyetem és főiskola. Az előző oktatási rendszerek iskoláit a mai iskolatípusok és osztályszámok csoportjai a következőképpen foglalják magukban: a középiskola 1—4 osztályát az általános iskola 5—8 osztálya, a polgári iskola 1—4 osztályát az általános iskola 5—8 osztálya, a középiskola 5—8 osztályát a középiskola 1—4 osztálya, a középfokú szakiskola 1—4 osztályát a középiskola 1—4 osztálya. Az iskolába nem jártak csoportja azok számát foglalja magában, akik nem tudnak sem írni, sem olvasni, valamint akik csak olvasnak, továbbá az iskolai végzettség nélkül írni-olvasni tudókat és az ismeretlen végzettségűeket. 1930. évben a középiskola 1—-4 osztályát végzettek adata csak a 2—3 osztályt végzettekét tartalmazza, mert az 1 osztályt végzettek száma az általános iskola 8 osztályának megfelelő végzettségűek, a 4 osztályt végzetteké pedig az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők között szerepel. Az egyetemre (főiskolára) jártak, de oklevelet nem szerzettek adata magában foglalja az egyetemre (főiskolára) jártak, de sem végbizonyítvánnyal, sem oklevéllel nem rendelkezők számán kívül a végbizonyítványt szerzettekét is. Kivételt képez az 1.7 sz. tábla, amelyben az egyetemre (főiskolára) járt, de sem végbizonyítványt, sem oklevelet nem szerzett személyek az érettségizettek között szerepelnek, a végbizonyítvánnyal rendelkezőket pedig külön sorban mutattuk ki. A szakérettségit csak olyan személyeknél tekintettük rendszeres iskolai végzettségnek, akiknek magasabb végzettsége is van. A legmagasabb iskolai végzettség szerinti besorolástól eltérnek azok az adatok, amelyek egy-egy jellegzetesebb iskolai végzettség arányszámait — a megfelelő korú népességből — mindig az annál magasabb végzettségűek hozzászámításával mutatják ki. Ennél az összeállításnál tehát pl. az érettségizettek arányszámában az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett, továbbá az oklevelet nem szerzett, de egyetemre (főiskolára) járt népesség adatai is szerepelnek stb. Az érettségi (képesítő) bizonyítványokat fajták szerint csoportosító tábla mindazok számát tartalmazza, akiknél ez egyben a legmagasabb végzettséget jelenti. A táblákon kimutatott érettségi (képesítő) bizonyítványok egyes csoportjaihoz a következő iskolákban szerzett érettségi bizonyítványok tartoznak: gimnáziumi érettségi: a 4 és 8 osztályos gimnázium, reálgimnázium, reáliskola, leánylíceum, leánykollégium; 192