1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

I. Az adatok ismertetése

Területenként jelentősen eltér a nőtöbblet: Budapesten 1000 férfira 1121 nő jut, a városokban 1032, a községekben 1070. 1960 óta Budapesten és a városokban a nőtöbblet egy árnyalattal (1099-ről 1072-re) csökkent. Komárom és Veszprém megye kivételével mindenütt nőtöbbletet találunk. Az ipari jellegű megyékben kiegyenlítettebb a két nem aránya (Fejér megyében 1021, Győr-Sopron megyében 1022, Pest megyében 1041 nő jut 1000 férfira). A nők aránya változatlanul a legmagasabb Tolna és Szabolcs-Szatmár megyében, az utóbbiban az elmúlt három év alatt a különbség még tovább növekedett (1069-ről 1154-re). Kormegoszlás 1960 és 1963 között tovább tartott a népesség öregedési folyamata: a gyermekkornak száma — részben a születések csökkenése következtében — 2%-kal csökkent, az öregkorúaké 9%-kal nőtt. 1963 elején az ország népességéből 1 493 000-en voltak 60 éves és idősebbek, 120 000-rel többen, mint három évvel azelőtt, arányuk ennek következtében 13,8%-ról 14,8%-ra nőtt. A gyermekkorúak száma 2 474 000, 55 000-rel kevesebb, mint 1960-ban; arányuk 25,4%-ról 24,6%-ra csökkent. A produktív korú (15—59 éves) népesség száma 6 104 000, 46 000-rel magasabb, mint három évvel korábban, arányuk azonos az 1960. évivel. E korcsoporton belül is öregedés következett be: a fiatal produktív korúak (a 15—39 évesek) száma és aránya egy árnyalattal csökkent, az idősebb produktív korúak száma 3%-kal, aránya 24%-ról 24,5%-ra nőtt. A népesség 1963. óv az 1960. év százalékában Korcsoport száma ^százalékos megoszlása 1963. óv az 1960. év százalékában 1960 1963 1960 1963 1963. óv az 1960. év százalékában 0—14 éves 2 529 453 2 474 471 25,4 24,6 97,8 15—39 „ 3 662 417 3 639 601 36,8 36,1 99,4 40—59 2 396 513 2 464 890 24,0 24,5 102,9 60 éves és idősebb 1 372 661 1 492 753 13,8 14,8 108,7 Összesen 9 961 044 10 071 715 100,0 100,01 101,1 A férfiaknál az öregedés nagyobb arányú volt, mint a nőknél: amíg a 60 éves és idősebb férfiak száma 9,3%-kal nőtt, addig az ugyanilyen korú nőké 8,3%-kal emelkedett. Ugyanakkor a férfiaknál a gyermekkorúak száma lassúbb ütemben csökkent, mint a nőknél és a fiatal produktív korú férfiak száma egy árnyalattal nőtt, a nőké pedig csökkent. Az idősebb produktív korúak emelkedése a nőknél magasabb. A két nem kormegoszlásának különbségei továbbra is megmutatkoznak: amíg a férfiaknak csak 13,3%-a öregkorú, addig a nőknek 16,3%-a; a gyermekkorúak aránya a férfiaknál 26%, a nőknél 23,2%. A különbségek azonban módosultak: 1000 tizenöt éven aluli férfira 1963-ban 955 nő jutott (1960-ban 959), az 1000 hatvan éves és idősebb férfira jutó nők száma 1326-ról 1314-re csökkent. 1963. óv Férfiak Nők az 1960. év Korcsoport százalékában szazalekos megoszlasa 1960 1963 1960 1963 férfi nő 0—14 éves 26,9 26,0 24,0 23,2 98,0 97,6 15—39 37,2 36,9 36,3 35,4 100,3 98,5 40—59 23,6 23,8 24,5 25,1 102,2 103,4 60 éves és idősebb 12,3 13,3 15,2 16,3 109,3 108,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 101,2 101,0 Részletesebb korcsoportonként vizsgálva még jobban megmutatkozik a népesség öregedési folyamata. 1960 és 1963 között leginkább az 5 éven aluliak száma csökkent (a születések számának nagyarányú csökkenése miatt 17%-kal lett alacsonyabb), a növekedés pedig a 65 — 69, a 85 éves és idősebbek és a 80 — 84 évesek körében volt a legjelentősebb. A népesség öregedése Budapesten a legnagyobb mérvű. Az itt élő népesség 16,2%-a 60 éves és idősebb. A városokban az öregkor úak aránya 13,6%, a községekben 14,9%. A gyermekkorúak aránya a községekben a legmagasabb (27,1%), de a városokban is 24,0%. Budapesten a gyermekkorúak aránya az 1960. évi 19,7%-ról 17,5%-ra csökkent. A produktív korúak aránya Budapesten a legmagasabb (66,3%) és a községekben a legalacsonyabb (58,0%). A budapesti magas arányt csupán az idősebb produktív korúak okozzák, akik a lakosság 28,5%-át jelentik. Ez az arány a városokban 22,9, a községekben 23,8%.