1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)

IV. A fogalmak magyarázata

4. Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági (1. és 2. csoportban felsoroltak vegyesen.) 5. Mezőgazdasági fizikai és szellemi (1. és 3. csoportban felsoroltak vegyesen.) 6. Nem mezőgazdasági fizikai és szellemi (2. és 3. csoportban felsoroltak vegyesen.) 7. Mezőgazdasági ós nem mezőgazdasági fizikai és (1., 2. és 3. csoportban felsoroltak vegyesen.) szellemi A lakások, ill. a lakók adatait társadalmi-gazdasági csoportosításban feltüntető táblákon a besorolás a lakást használó családfő, két vagy több család (egyedülállók) által lakott lakásoknál a háztulajdonos, főbérlő stb., a társbérletéé lakásoknál pedig az „első" (régebbi) bérlő család családfőjének társadalmi-gazdasági csoportja szerint történt. A lakás többi lakójának társadalmi-gazdasági csoportja tehát nincs figyelembe véve. (Ha pl. a lakásban két család lakik, s a főbérlő családfő alkalmazásban álló fizikai dolgozó, a rokon család családfője alkalmazásban álló szellemi dolgozó, akkor a lakás é& lakói az „alkalmazásban álló fizikai dolgozó" társadalmi-gazdasági csoportjába kerültek.) A társadalmi-gazdasági csoportok a következők: Mezőgazdasági fizikai dolgozó Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó Alkalmazásban álló szellemi dolgozó Szellemi dolgozó Nyugdíjas Nyugdíjas Az összevont társadalmi-gazdasági csoportosításban a termelőszövetkezetek szeil

emi dolgozóinak adatai e-, szövetkezet főtevékenységének megfelelően a mezőgazdasági vagy a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók acíataí~közöttszejßpehw?}?. Alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozó j Mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag : Mezőgazdasági önálló és segítő családtag J Alkalmazásban álló nem mezőgazdasági fizikai dolgozó Nem mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag Egyéb önálló és segítő családtag TERMÉKENYSÉG ' Született gyermekek száma: a nők összes gyermekeinek száma a halvaszületett gyermekekkel és az időközben elhaltakkal együtt, de az örökbefogadott, vagy mostohagyermekek száma nélkül. Az 1949. évi népszámlálásnál a született gyermekek számát az anya házasságtartamának megfelelően részben korrigálták; az adatok egy része az első házasság megkötése előtt született gyermekek számát nem tartalmazza. Életben levő gyermekek száma: a született gyermekek közül a népszámlálás időpontjában élő gyermekek száma. Életben levő gyermeke nincs: azoknak a nőknek a számát is tartalmazza, akiknek gyermekük nem született. Ilázasságtartam: a házas nők első házasságkötésétől a népszámlálás időpontjáig eltelt idő, függetlenül az esetlegei megszakításoktól, vagy a második, ill. a többi házasság megkötésének időpontjától. A gyakrabban alkalmazott házasságtartam-összevonások a következők: 0 — 1 év házasságtartam 2- 4 „ 5- 9 „ 10-14 „ 15-19 „ 20 - 29 „ 30-39 „ 40-49 „ 50 és több év 0 - 4 év házasságtartam 5- 9 „ 10-14 „ 15-19 „ 20 és több év „ Férjükkel együtt élő házas nők száma: & népszámlálás időpontjában a férjükkel együtt összeírt házas nők száma,. (A férj jelenlétének minőségétől függetlenül.) Férjükkel nem együtt élő házas nők száma: a házas nők közül azok, akiket a népszámlálás időpontjában a férjükkel nem együtt írtak össze; a különváltan élők, az élettársak stb. Az 1960. évi termékenységi adatokban a vagyonukból élők az aktív keresőknél, az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak adatai pedig az inaktív keresőknél szerepelnek. Egyes táblák 1949-re vonatkozó részében a 67 153 különváltan élő (jogilag azonban házas) nő adata nem szerepel a házasok számában. MUNKAHELY - LAKÓHELY Lakóhely az a közigazgatási terület (község, járás, város, megye), ahol a népszámláláskor állandóan, vagy ideiglenesen jelenlevő személyt összeírták, függetlenül attól, hogy hol dolgozik. Munkahely az a közigazgatási terület (járás, város, megye), ahol az összeírt személy dolgozik, függetlenül attól,,, hogy hol lakik. A munkahely szempontjából a feldolgozás a keresőket két főcsoportba sorolta: 1. keresők, akiknek a munkahelye az összeírás helyével, tehát ugyanabban a községben, városban dolgoznak.^ mint amelyben laknak. Ezek megjelölése a táblázatokon: lakóhelyén dolgozó. 328h