1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)

IV. A fogalmak magyarázata

Szakmunkások: azok a fizikai dolgozók, akik foglalkozásuknak megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek. Ide tartoznak azok is, akik foglalkozásuknak megfelelő szakképzettséggel nem rendelkeztek, de szakmunkásnak vallották magukat, mivel a szakmunkás besorolást hosszabb gyakorlat alapján megszerezték. Betanított munkások: a szakképzettséggel nem rendelkező fizikai dolgozók, akik betanított munkásnak vallották magukat és foglalkozásuk szakképesítés nélkül is folytatható. Segédmunkások: a rakodók, szállítók, takarítómunkások vagy külön megjelölés nélküli segédmunkások, továbbá azok a mezőgazdasági állandó munkások, akik a szakmunkások közé nem sorolhatók. Napszámosok: akiknek állandó munkahelyük nincs, hanem önálló gazdáknál vagy más alkalmi munkahelyen napi bérért vállalnak munkát. Hivatalsegédek közé kerültek a küldöncök, portások, őrök is. Bedolgozók azok a keresők, akik szövetkezet, állami vállalat vagy önálló által ldadott munkát otthon végeznek el. Ipari, kereskedelmi stb. tanulók: a szerződéses alapon ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. tanulóképzésben résztvevő dolgozók. Szellemi dolgozók: az értelmiségi foglalkozásúakon és a tisztviselőkön kívül általában azok, akiknek munkája nem igényel fizikai erőkifejtést. Ide tartoznak tehát, akik a műszaki vezetésben részt vesznek (főmérnök, üzemmérnök, technikus, művezető stb.); akik tudományos vagy oktató tevékenységet fejtenek ki (tudományos kutató, tanár, tanító, óvónő stb.); akik a betegeket gyógyítják vagy ápolják (orvos, szülésznő, ápolónő); a művészek (színművész, író stb.); a vállalatok, hivatalok, intézmények stb. vezetői; az adminisztrációs feladatokat végzők; a tisztviselők (előadó, könyvelő, bérelszámoló, pénztáros, gyors- és gépíró stb.). A szellemi dolgozók az egyéni foglalkozás és a foglalkozási minőség jellege alapján a következő csoportokba tartoznak: Műszaki irányító Tudományos, kulturális irányító Igazgatási, gazdasági vezető Műszaki szakalkalmazott Tudományos, kulturális szakallcálmazott Igazgatási szakalkalmazott Irodai dolgozó Műszaki irányító a főmérnök, üzemmérnök, gyártásvezető, gyártmányszerkesztő, agronómus, erdőmérnök és hasonló műszaki foglalkozású. Tudományos, kulturális irányító csoportba tartoznak a tanárok, ügyvédek, orvosok, művészek és más társadalomés természettudományi foglalkozásúak. Igazgatási, gazdasági vezetők az államigazgatás felső vezetői (miniszterek, minisztériumi főosztály- és osztályvezetők), a tanácsok irányítói, a vállalatok igazgatói stb. A felsorolt három csoportba tartozók alkotják tágabb értelemben véve tulajdonképpen az értelmiséget. Műszaki szakalkalmazottak közé tartoznak a technikusok, művezetők, műszaki rajzolók, függetlenített mezőgazdasági csoportvezetők és hasonlók. Tudományos, kulturális szakalkalmazottak a tanítók, óvónők, ápoló- és szülésznők, moziüzemvezetők és hasonlók. Igazgatási szakalkalmazottak a minisztériumok, tanácsok csoportvezetői, főelőadói, előadói. Irodai dolgozók akik adminisztrációs munkát végeznek. Az ismeretlen foglalkozási viszonyú keresők adatai a segédmunkások, egyes táblákon az egyéb fizikai dolgozók adatai között találhatók. A foglalkozási viszony egyes táblákon részletesebb, más táblákon összevontabb. A részletes foglalkozási viszony a foglalkozási minőség szerinti tagolást is tartalmazza, az összevont pedig a foglalkozási viszony fő kategóriái szerint közli az adatokat. ELTAHTOTTSÁG JELLEGE Az eltartottak általában az eltartó megfelelő foglalkozási csoportjaiban szerepelnek. Ezeken az általánosan ismert ós az eltartó adatai alapján megállapított foglalkozási ismérveken túl abból a szempontból is részletezik a táblák az eltartottakat, hogy általános-, középiskolai tanulók vagy egyetemi hallgatók, ill. rendszeres iskolai tanulmányokat nem folytatnak. Az eltartottság típusai a következők: Iskolába nem járó 0 — 5 éves gyermek Iskolába nem járó 6-13 éves - tehát iskolaköteles korú, de iskolába nem járó - gyermek Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló Egyetemi (főiskolai) hallgató 326h