1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)

IV. A fogalmak magyarázata

A népszámlálási adatfelvétel alkalmával az adatok összeírása - a népszámlálások természetéből adódóan - a lakosság személyes kikérdezése alapján történt anélkül, hogy a bevallott adatokat okmányokkal kellett volna igazolni. Ennek következtében a népszámlálások jellege különbözik a folyamatos adatszolgáltatásokétól, amelyek alkalmával az adatokat általában bizonylatokkal kell alátámasztani. Emiatt a népszámlálási adatok eltérhetnek a rendszeres adatgyűjtések eredményétől. A kötet adatai a népszámlálások eszmei időpontjának megfelelő állapotot tüntetik fel. A hivatalos magyar népszámlálások eszmei időpontja 1869, 1880, 1890, 1900, 1910, 1920. és 1930. években december 31-én, 1941-ben január 31-én, 1949-ben és 1960-ban január 1-én 0 óra volt. A kötet adatai az 1960. január 1-i államigazgatási beosztásnak megfelelő, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal legutóbbi felmérései szerinti területre vonatkoznak. Valamennyi visszatekintő adat átszámítása az 1960. január 1-i államigazgatási beosztásnak megfelelő területre történt. Külterületi lakotthelyek átcsatolása esetén, minthogy külterületi adatok általában csak az 1900-1949 közötti időszakról é§ meglehetősen hiányosan állnak rendelkezésre, az ezt megelőző időszak adatait az utolsó forrásként talált külterületi arány alapján kellett kiszámítani. A visszatekintő adatok minden esetben a jelenlegi fogalommeghatározások és csoportosítások szerint kerülnek közlésre és emiatt néhány esetben eltérőek a régebben nyilvánosságra hozott adatoktól. Ez vonatkozik az 1960. évi népszámlálás néhány eddigi kötetére is. A visszatekintő adatoknak a jelenlegi államigazgatási beosztás, továbbá a jelenlegi fogalommeghatározások és csoportosítások figyelembevételével történő átszámításánál kisebb becslések alkalmazása vált szükségessé. Ilyenek pl. a következők: a) 1900-ban és 1910-ben az iskolai végzettségre vonatkozó adatok községenként csak a 6 éves és idősebb népességre állnak rendelkezésre. Az 1960. évi adatokból az iskolai végzettség részletezése a 7 éves és idősebb népességre vonatkozik, szükségessé vált tehát az összehasonlítás érdekében a 6 évesek iskolai végzettségének megállapítása az említett évekre.. 1910-ben — az akkori közigazgatási beosztásban — megyénként dolgoztak fel ilyen adatokat, ezek aránya alapján számítottuk át az országos adatokat, az 1900. évi adatok megállapításánál pedig az 1910. évi arányokat vettük figyelembe. bj A kötet tartalmazza az aktív, ill. inaktív keresők részletezését. 1910 —1949-ig valamennyi népszámlálásnál nehézséget jelentett az inaktív keresők számának és különféle bontásának megállapítása. A korábbi foglalkozási csoportok nagy részéből nem választhatók le a vagyonukból élők, a diák- és albérlőtartók és hasonlók kor, iskolai végzettség stb. szerinti adatai, mivel ezeket általában az „egyéb" foglalkozási ág önálló viszonya tartalmazta. így a fenti adatokat az „egyéb" foglalkozási ág önálló népességének, ill. keresőinek arányában állapítottuk meg. A visszateldntő adatok értékelésénél figyelembe kell venni még azokat a fogalmi különbségeket, amelyek az egyesnépszámlálások különböző feldolgozási ós felvételi módszereiből adódnak. Az ezekre vonatkozó magyarázatokat az egyes témakörök részletesen tartalmazzák. A kötetben több olyan téma kerül közlésre, amelyekről a korábbi népszámlálások egyáltalán nem, vagy csak részlegesen közöltek adatokat. Miután bizonyos adatok nem minden népszámlálásnál állnak rendelkezésünkre, az idősorok esetenként hiányosak. A gyakrabban használt fogalmak magyarázata a következő: NÉPESSÉG A népességadatok a mindenkori népszámlálás eszmei időpontjában az adott területen — akár állandóan, akár ideiglenesen — jelenlevő polgári (1869 — 1890-ig), ill. összes (1900-tól) személyek számát tartalmazzák, függetlenül állandó lakóhelyüktől. Az adatokban eszerint bentfoglaltatnak az eszmei időpontban az összeírás helyén ideiglenesen tartózkodott személyek is. Azok a személyek, akik állandó (vagy családi) lakóhelyüktől — akárcsak ideiglenesen is — belföldön távol voltak, ott vétettek számba, ahol az eszmei időpontban tartózkodtak. Tartalmazzák továbbá az adatok az ország területén tartózkodott külföldi állampolgárságú polgári személyeket is. NÉPSŰRŰSÉG Az adott államigazgatási egység területének 1 km

2-ére jutó lakosok száma. KÜLTERÜLETI LAKOTTHELY A község (város) közigazgatási határa és belterületi határvonala közötti területen fekvő lakotthelyek az lö60_ január 1-i közigazgatási beosztásnak megfelelően. A belterületi határvonal megállapítása az 1300/1949. Korm. sz. rendelet alapján történt, figyelemmel az azóta bekövetkezett változásokra. 361h