1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)
I. Az adatok ismertetése
A 100 házas nőre jutó született gyermekszám 1960-ban az önállóknál és segítő családtagjaiknál 278, a fizikai dolgozóknál 232, a szellemi dolgozóknál 153, a nyugdíjasoknál és egyéb inaktív keresőknél 275. A mezőgazdasági önállók és segítő családtagjaik csoportjában az átlagos gyermekszám jóval nagyobb (288) mint az egyéb önállóknál (222). A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági fizikai dolgozók között ugyanilyen különbségek mutatkoznak: míg a mezőgazdasági fizikai dolgozóknál 100 házas nőre 289 született gyermek jut, addig a nem mezőgazdasági segédmunkásoknál ez az arány 229, a betanított munkásoknál 196, a szakmunkásoknál 183. 100 házas nőre jutó született gyermek Foglalkozási viszony . „ ,, , ., ° kereső eltartott összesen Önálló és segítő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag Egyéb önálló és segítő családtag Együtt Fizikai dolgozó Mezőgazdasági fizikai dolgozó Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó Szakmunkás Betanított munkás Egyéb fizikai dolgozó Együtt Szellemi dolgozó Nyxigdtjas és egyéb inaktív összesen Az egyes csoportok átlagos gyermekszáma az eltartottaknál lényegesen nagyobb mint a keresőknél, a legkisebb eltérés e tekintetben a mezőgazdasági fizikai dolgozóknál mutatkozik. 241 354 288 171 234 222 237 325 278 253 299 289 130 196 183 153 237 196 185 262 229 182 255 232 121 195 153 162 298 275 184 263 232 A népesség iskolai végzettsége A kulturális színvonal emelkedését a népesség legmagasabb iskolai végzettségének a két népszámlálás közötti időszakban bekövetkezett jelentős javulása mutatja. 1960. január 1-én a 7 éves és idősebb népesség több mint 18%-ának az általános iskola 8 osztálya a legmagasabb iskolai végzettsége. Ez az arány 1949-ben 11% volt. Az érettségizettek aránya ugyanezen idő alatt 3,3%-ról 5,1%-ra, az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzetteké az 1949. évi 1,2%-ról 1,9%-ra növekedett. Az 1920. évi népszámlálás alkalmával az ugyanilyen korú népességnek csupán 5%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát, 1,9%-a szerzett érettségi bizonyítványt, és 1,1%-a rendelkezett egyetemi oklevéllel. A 7 éves és idősebb népesség százalékos megoszlása Iskolai végzettség U2Q mQ 1941 1949 196 0 Nem ír, nem olvas, ill. csak olvas 13,5 9,0 6,2 4,9 3,8 ír, olvas iskolai végzettség nélkül és ismeretlen A \ végzettségű ' J [ , 1,0 0,7 0,2 1 — 3 j I l J 0'° 12,4 12,0 10,9 4-5 26,9 26,0 23,9 19,9 16,5 Az általános iskola 6 - 7 osztályát végezte 34,8 38,5 43,6 44,4 39,9 8 a) 5,1 a) 6,3 7,4 11,4 18,4 A középiskola 1-4? b) 1,0 b) 1,1 2,2 2,2 3,3 Érettségi bizonyítványt szerzett c) 1,9 c) 2,5 2,2 3,3 5,1 Egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett 1,1 1,1 1,1 1,2 1,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a) A középiskola 1. osztályát végzettelí számával együtt. — b) Csak a középiskola 2—3. osztályát végzettek száma. — c) A közéviskola 4. osztályát végzettek számával együtt. A népesség iskolai végzettségének emelkedése területén a legutóbbi időszak legjelentősebb eredménye az általános iskola 8 osztályát végzettek számának és arányának növekedése. A 15 éves és idősebb népességnek jelenleg már egyharmada legalább az általános iskola 8 osztályát elvégezte. Számuk meghaladja a 2,4 milliót, több mint 1 millióval (71%-kal) magasabb, mint 1949-ben és csaknem hétszerese az 1910. évinek. 24*
