1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)

I. Az adatok ismertetése

Az átlagos gyermekszám alakulását a házas nők kora és a házasságtartam egybevetése alapján vizsgálva a már vázolt jelenség tűnik szembe, vagyis az, hogy a kor és a házasságtartam emelkedésével párhuzamosan nő a gyermekszám. A 100 házasnőrejutó gyermekszám a két utolsó népszámlálás adatai alapján azt mutatja továbbá, hogy egyrészt lényeges különbség van a fiatalon és az idősebb korban kötött házasságok termékenysége között, másrészt, hogy sok gyermekesek csak az idősebb és hosszú ideig házasságban élő nők voltak. A tíz évnél rövidebb ideje házas, 40 éves és idősebb nők átlagosan még két gyermeket sem szültek, a 40 — 49 éve, ill. 50 vagy több éve házas, 50 éves és idősebb nők átlagosan 4, ill. közel 5 gyermeket szültek. 1960-ban a házas nők átlagos gyermekszáma iskolai végzettség szerint is nagy eltéréseket mutat. Legnagyobb a 100 házas nőre jutó gyermekszám az analfabétáknál (477) és az általános iskola 1 — 3 osztályát végzetteknél (362). Az általános iskola 8 osztályának megfelelő vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkező nőknél a termékenység lényegesen alacsonyabb, ezekben a csoportokban az átlagos gyermekszám 128 — 142 között mozog. A házas nőknek a született gyermekek száma szerinti megoszlása ugyanezt mutatja. Az analfabéták több mint fele, az általános iskola 1 — 3 osztályát végzettek 43%-a még 4 és több gyermeket szült. Az általános iskola 8 osztályát végzettek és a magasabb iskolai végzettségűek között az 1 és 2 gyermeket szültek aránya dominál (általában meghaladja a 60%-ot), ezt követik a gyermektelenek, akiknek aránya az általános iskola 8 osztályát végzettek között 22%, a magasabb végzettségűek között pedig meghaladja a 25%-ot. Ezeket az arányokat a házas nők kormegoszlásában megmutatkozó különbségek is befolyásolják, a magasabb gyermekszámú és az általános iskola kevesebb mint 8 osztályát végzett házas nők idősebbek, az alacsonyabb termékenységű és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők általában fiatalabbak. Iskolai végzettség A 15 éves gyermeés idősebb kük nem házas nők született A házas nők, akiknek ^^ 1 2 3 4 és több házas gyermekük született nőre jutó százalékban gyermek Nem ír, nem olvas, ill. csak olvas j ír, olvas iskolai végzettség nélkül, i ismeretlen végzettségű J 100,0 11,2 9,5 11,5 11,6 56,2 467 Nem ír, nem olvas, ill. csak olvas j ír, olvas iskolai végzettség nélkül, i ismeretlen végzettségű J 1-3 100,0 11,9 13,6 17,2 14,8 42,5 362 4-5 100,0 12,7 19,1 22,5 15,7 30,0 287 Az általános iskola 6 — 7 > osztályát végezte 100,0 11,8 23,4 28,4 16,1 20,3 239 8 > osztályát végezte 100,0 22,2 36,6 27,0 9,1 5,1 142 A középiskola 1 — 4 100,0 25,5 37,8 24,6 8,1 4,0 130 Érettségi bizonyítványt szerzett 100,0 27,9 35,4 24,3 8,0 4,4 129 Egyetemre (főiskolára) járt, oklevelet nem szerzett . 100,0 28,8 33,4 24,6 8,9 4,3 129 oklevelet szerzett 100,0 27,1 35,0 26,3 7,9 3,7 128 Összesen 100,0 15,1 25,4 25,8 13,9 19,8 232 A házas nők termékenysége a mezőgazdaságba tartozó nőknél 1920 óta lényegesen nagyobb mint a többi népgazdasági ágakba tartozóknál. 1920-ban a mezőgazdaságban 100 házas nőre 406, 1960-ban 289 született gyermek jutott, 37, ill. 52%-kal több mint a többi népgazdasági ágakban. A mezőgazdaság javára mutatkozó többlet növekedése egyben azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági házas nők amúgy is magas termékenysége 1920-tól 1960-ig kisebb mértékben (29%-kal) csökkent, mint a nem mezőgazdasági ágakban (36%). Év a) Inaktív keresők és eltartottjaik adatai nélkül. Száz 15 éves és idősebb házas nőre jutó született gyermek a) mező- egyéb népgazda, , , , . , ,, összesen gazdasagban sági agakban 1S20 406 296 362 1930 378 261 326 1949 308 199 256 1960 289 190 230 A kereső nők arányának általános növekedése a házasoknál is megmutatkozik. Míg 1920-ban a házas nőknek csak 14,5%-a volt kereső, addig 1960-ra arányuk 39%-ra nőtt. 1920-ban a 100 eltartott házas nőre jutó gyermekszám 378, 42%-kal magasabb mint a keresőké. 1960-ban ugyanez a mutató 263, 43%-kai nagyobb, mint a keresőké. A házas eltartott nők és a házas kereső nők termékenységének „aránya tehát 1920-hoz képest alig változott. Az a tény azonban, hogy a házas nők között jelentősen 22*