1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. A családok és háztartások adatai II. (1964)

III. A fogalmak magyarázata

„Család"-háztartások a generációk száma szerint: Egycsaládos háztartások: a) Egygenerációs család-háztartás: házaspár gyermek nélkül és felmenő rokon nélkül. b) Kétgenerációs család-háztartás: házaspár gyermekkel, felmenő rokon nélkül; házaspár gyermek nélkül, felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel, felmenő rokon nélkül. c) Háromgenerációs család-háztartás: házaspár gyermekkel és felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel és felmenő rokonnal. Többcsaládos háztartások: a) Egygenerációs család-háztartás: két testvérházaspár le-felmenő rokon nélkül. b) Kétgenerációs család-háztartás: szülőházaspár és gyermekházaspár; a szülőházaspárnak lehet nem házas gyermeke is, testvérházaspárok gyermekkel vagy felmenővel. c) Három vagy többgenerációs család-háztartás: szülőházaspár - gyermekházaspár gyermekkel, testvérházaspár gyermekkel, felmenővel. HÁZTARTÁS FEJE A háztartás feje egycsaládos háztartásban azonos a családfővel, többcsaládos háztartás esetében pedig a legidősebb aktív kereső (nem nyugdíjas vagy járadékos) családfő a háztartás feje. Ha a háztartásban van kereső és eltartott cseládfő is, — tekintet nélkül a nemére, vagy korára - minden esetben a kereső családfő a háztartás feje. KERESŐ-ELTARTOTT Keresők a fizetéssel, jövedelemmel rendelkező személyek, akik az összeírás időpontjában ténylegesen dolgoztak, tehát a vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek, önállók stb. alkalmazottai; a termelőszövetkezeti tagok; az önállók (egyénileg gazdálkodók, önálló iparosok és kereskedők, szabadfoglalkozásúak); a segítő családtagok (az önállók, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, valamint az ún. kétlakiak segítő családtagjai); továbbá a napszámosok. A keresők számában szerepelnek a népszámlálás időpontjában állást változtató (átmenetileg munkaviszonyban nem álló) személyek és az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. tanulók az ún. szakmunkástanulók is. A felsorolt aktív keresők mellett a keresők közé számítanak az ,,inaktív" keresők is, vagyis azok, akik kereső foglalkozást nem folytatnak, de keresettel rendelkeznek. Ilyenek a nyugdíjasok, a járadékosok és vagyonukból élők (föld bérbeadásából élők, albérlők-, ágybérlőtartók stb.). Eltartottak, akik keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, tehát a keresők említett csoportjaiba nem sorolhatók. Ilyenek a nem kereső háziasszonyok, a nem kereső többi női családtagok (háztartásbeliek), a 14 éven aluli gyermekek a), a keresettel nem rendelkező iskolai tanulók, az egyetemi és főiskolai hallgatók (ösztöndíjasok is), a 14 éves és idősebb egyéb nem kereső személyek (rokkantak stb.), valamint az úgynevezett közületi eltartottak. Valamennyi eltartott az eltartóval, — általában a családfővel — azonos társadalmi-gazdasági csoportba került. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI CSOPORT A foglalkozási ág, a foglalkozási viszony (foglalkozás minősége) és az egyéni foglalkozás szerinti csoportosítások a keresőket (ill. esetenkánt az eltartottaknak az eltartóik megfelelő csoportjába sorolásával az egész népességet) gazdasági tevékenységük jellegének megfelelően különböző szempontok szerint osztályozzák. Az említett csoportosítások kombinációjával készült ún. ,,társadalmi-gazdasági" csoportosítás viszont a gazdasági tevékenység jellegét és a társadalmi helyzetet együttesen tükrözi és így alkalmas a népesség, — ill. a családok és háztartások — osztálytagozódás szerinti vizsgálatára is. A családok társadalmi-gazdasági csoportosítása kétféle módon történt. A 3.3 -3.10 táblák kivételével a családok besorolása a családfő társadalmi-gazdasági csoportja — ha a családfő eltartott, az eltartó társadalmi-gazdasági csoportja — szerint történt. Nincs tehát figyelembe véve a család többi keresőinek társadalmi-gazdasági csoportja. (Ha pl. egy ötholdas gazdának három fia iparban dolgozik, a család ebben az esetben is a „mezőgazdasági önálló" társadalmi-gazdasági csoportban szerepel.) A 3.3 — 3.10 táblákon alkalmazott csoportosítás alapja a családban élő keresők (beleértve a családfőt is) társadalmi-gazdasági csoportok szerinti összetétele. A családok attól függően kerültek különböző csoportokba, hogy ,,mezőgazdasági fizikai" „nem mezőgazdasági fizikai" vagy „szellemi" csoportokat megkülönböztetve, a családhoz csak egy vagy több csoportba tartozó keresők éltek-e. Amennyiben az eltartott családfő társadalmi-gazdasági csoportja különbözött a családban levő kereső(k) társadalmi-gazdasági csoportjától, azokon a táblákon (3.3, 3.4, 3.5), amelyek a kétféle csoportosítás kombinációja szerint készültek; csekély számban-előfordulnak a keresők összetételétől eltérő csoportban is családok. (Pl. a családban csak mezőgazdasági keresők vannak ugyan, a család ennek ellenére a „nem mezőgazdasági" vagy a „szellemi''' csoportban szerepel.) A társadalmi-gazdasági csoportosítás a családokat elsődlegesen a családfő foglalkozási viszonya, ezen belül az alkalmazásban állókat, a termelőszövetkezeti tagokat és a nyugdíjasokat a foglalkozás minősége szerint csoportosítja, az alkalmazásban álló és termelőszövetkezeti tag fizikai dolgozóknál még a szakképzettséget, a szellemi dolgozóknál az egyéni foglalkozást is figyelembe véve. Az alkalmazásban álló és a termelőszövetkezeti tag fizikai dolgozók további részletezése aszerint történt, hogy a családfő mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági jellegű foglalkozást folytat. Az önállóknál a főcsoportosítási szempont ugyancsak a foglalkozás mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági jellege. A mezőgazdasági önállók részletesebb csoportosítása a gazdaság nagysága alapján történt. a) 1949-ben 14 éven aluli keresők is voitak. 171