1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. A családok és háztartások adatai II. (1964)

III. A fogalmak magyarázata

A népszámlálás alkalmával az adatok összeírása - a népszámlálások természetéből adódóan — a lakosság személyes kikérdezése alapján történt anélkül, hogy a bevallott adatokat okmányokkal kellett volna igazolni. A kötet adatai az 1960. január 1. 0 óra eszmei időpontnak megfelelő állapotot tüntetik fel és az akkori államigazgatási beosztásnak megfelelő területre vonatkoznak. Az 1960. évi népszámlálás során a népességet háztartásonként, a háztartásokon belül családonként írták össze. Feldolgozás is külön készült a családokról és külcn a háztartásokról. A családokkal foglalkozó rész tartalmazza a részcsaládokat és egyedülállókat magábanfoglaló ún. családtöredékek adatait is. A családok túlnyomó többsége külön, önálló háztartás; csekély a közös háztartásban élő családtöredékek száma is. A családi és a háztartási közösségek között az esetek jelentős részében nincs különbség, a család, ill. családtöredék és a háztartás azonos, ugyanazokból a személyekből áll. Ugyanaz a közösség a család-feldolgozásokban, mint család, a háztartásfeldolgozásokban, mint háztartás szerepel. A több családból álló háztartások esetében a család-feldolgozásokban a közös háztartásban élő mindegyik család külön-külön számbavételi egység, a háztartás-feldolgozásokban viszont a családokat összefogó háztartás a számbavételi egység. (Közös háztartásban élő két család a család-feldolgozásokban két számbavételi egység, amelyek közül pl. az egyik 2, a másik 3 személyből áll, ezzel szemben a háztartás-feldolgozásokban egy számbavételi egység, amelyik 5 személyből áll.) Az intézeti háztartások tagjait a család- és háztartás-feldolgozások nem tartalmazzák. A települések jellege (Budapest — városok — községek) szerinti csoportosításoknál a ,, Városok" adatai — amennyiben más megjegyzés nincs — a főváros adatait nem tartalmazzák. * A közölt táblázatok általában a családok számát (2 756 591) tartalmazzák. Ennél bővebb tagolásúak az 1.1, 1.4, 4.3, 5.1, 5.5, 5.11 számú táblázatok, amelyek a családok és családtöredékek száma szerint (3 270 460) készültek. A családok szűkebb körére vonatkozó adatközlést különböző szempontok szerint csoportosítva az alábbi táblázatok mutatják: Megnevezés Családok száma Táblázatok sorszáma Egyedül lakó családok és családtöredékek 2 293 137 5.8 Egyedül lakó családok 2 022 842 5.8, 5.9, 5.16 Közösen lakó családok 733 749 5.10 14 évesnél idősebb gyermekes családok 746 820 2.4, 2.5 Házaspár típusú családok 2 388 007 2.2, 2.3, 3.1 CSALÁD A család a házastársi, továbbá vérségi felmenő, lemenő és oldalági rokonsági, valamint örökbefogadási kapcsolatban álló és ténylegesen együttlakó személyek közül az ún .„családmag'''' tagjainak és a családmaghoz tartozó, de külön családmagot nem alkotó rokonoknak a közössége. („Családmag" a házaspár gyermek nélkül vagy gyermekkel és az egy szülő gyermekkel.) Eszerint tehát családot alkotnak az együttélő a) házaspárok és gyermekeik, b) özvegy, elvált vagy különváltan élő szülők és gyermekeik (ún. „egy szülő gyermekkel") és a velük közös háztartásban élő bármilyen rokonok, amennyiben nincs ugyanott lakó házastársuk vagy gyermekük (az utóbbi esetekben ugyanis külön családot alkotnak). Ab) csoportba tartoznak még azok az egy szülőtől és gyermekből álló családok is, amelyeknél a másik szülő munkavégzés miatt családjától huzamosan távol él. (Lásd még a „Családban élők" címszónál is.) Pl. Egy család: házaspár, bármelyik házasfél egyik szülőjével vagy mindkét házasfél egy-egy szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél egy vagy több testvérével. Két család: házaspár, bármelyik házasfél mindkét szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél özvegy vagy elvált szülőjével és annak egy vagy több nem házas gyermekével. A családok a törvényes házasságkötés nélkül együttélő élettársi közösségeket is tartalmazzák. Gyermek: a nem házas (nőtlen, hajadon, özvegy, elvált), vagy házastársa nélkül szüleivel (szülőjével) együttélő ,gyermek" családi állású személy, tekintet nélkül a korára. (Az összeírás során bármilyen korú személyt gyermeknek kellett minősíteni, ha az apja vagy az anyja volt a családfő.) A gyermekek száma tartalmazza az örökbefogadott, a nevelt, a házasságon kívül született gyermekeket, továbbá a szülő nélkül, nagyszüleivel (nagyszülőjével) együttélő unokákat is. (Ennek megfelelően az egy nagyszülő és unoka összetételű családokat is az „egy szülő gyermekkel" csoport tartalmazza.) 169