1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. A keresők munkahelye és lakóhelye. A népesség 1949 és 1960. évi lakóhelye (1963)

IV. A fogalmak magyarázata

Távoli megyéből vándorlók azok a személyek, akik az egyes területekre a fentebb felsorolt saját és szomszédos megyén kívüli, távolabbi megyéből vándoroltak. A külföldről bevándoroltaik, számát a 2.4 sz. tábla megyénként külön feltünteti, az összefoglaló táblák ezek számát •em tartalmazzák. Az 1949. évi népesség az 1960. évi népességnek a bevándoroltakkal csökkentett és az elvándoroltakkal növelt száma. Az 1949. I. 1-én ismeretlen lakóhelyt! személyeket a saját megyén belül vándoroltakhoz soroltuk. Foglalkozás Mind a munkahely-lakóhely, mind pedig az 1949- 1960. évi lakóhely feldolgozásánál használt foglalkozási fogalmaknak részletes taglalását a 6. Foglalkozási adatok c. kötet 317-320 oldala tartalmazza. Rövid magyarázatuk a következő: Keresők a fizetéssel, jövedelemmel rendelkező személyek, tehát a vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek, önállók stb. alkalmazottai; a termelőszövetkezeti tagok; az önállók (egyénileg gazdálkodók, önálló iparosok és kereskedők, szabadfoglalkozásúak); a segítő családtagok (az önállók, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, valamint az ún. kétlakiak segítő családtagjai); továbbá a napszámosok. A keresők számában szerepelnek a népszámlálás időpontjában állást változtató (átmenetileg munkaviszonyban nem álló) személyek és az ipari (kereskedelmi, mezőgazdasági stb.) tanulók is. A keresők közé számítanak azok is, akik kereső foglalkozást nem folytatnak, de keresettel rendelkeznek. Ilyenek a nyugdíjasok és a vagyonukból élők (föld bérbeadásából élők, albérlő-, ágybérlőtartók stb.) Aktív keresőn e kötetben a nyugdíjasok nélküli fent felsorolt keresőket kell érteni. A népszámlálás a keresőket a munkáltató, illetve egyes esetekben a munkahely jellege alapján népgazdasági ágak szerint csoportosította. A népgazdasági ágak és a hozzájuk tartozó foglalkozási ágak a következők: Mezőgazdaság Állami, termelőszövetkezeti és magánszektorhoz tartozó földművelés, állattenyésztés, halászat, erdőgazdaságok, gépállomások, egyéb mezőgazdasági foglalkozások, mezőgazdasági irányítószervek, tudományos kutatóintézetek. Ipar Bányászat, vas-, acél-, és fémgyártás, gépgyártás, villamosgópipar, műszeripar, vas- ós fémtömegcikkipar, villamosenergiaipar, építőanyagipar, vegyipar, faipar, papíripar, nyomda- és könyvkötőipar, textilipar, bőr- és szőrmeipar, ruházati ipar, vegyes-, házi-, nép- és vándoripar, élelmiszergyártás, ipari irányítás, tervezés, kutatás. Építőipar Magasépítőipar, mélyépítőipar, építési szak- és szerelőipar, építőipari tervezés, kutatás, technológiai tervezés. Közlekedés Vasúti, közúti-, vízi- és légiszállítás, hírközlés (rádió, televízió, posta stb.), közlekedési irányítás, kutatás. Kereskedelem Készletezés, felvásárlás, melléktermék- és hulladékbegyűjtés és hasznosítás, nagykereskedelem, kiskereskedelem, vendéglátás, közétkeztetés, külkereskedelem, kereskedelmi jellegű szolgáltatás, kereskedelmi irányítás. Szolgáltatás Lakásellátás (ingatlankezelés és közvetítés), kommunális ellátás (víz-, csatornaművek, köztisztaság, kéményseprés, temetkezés stb.), egyéb szolgáltatás (fodrászat, vegytisztítás, fényképészet stb.), kulturális szolgáltatás (könyv- és lapkiadás, filmgyártás, opera, színházak, mozik, népszórakoztatás), pénzforgalom, biztosítás, magánszolgálat (háztartási alkalmazottak stb.). Közszolgálat Államigazgatás (központi, helyi szervek), igazságügy, jogszolgáltatás, rend- és jogbiztonság (rendőrség, pénzügyőrség, tűzoltóság, büntetésvégrehajtás stb.), egészségügy (kórházak, körzeti- és üzemi rendelőintézetek, körzeti orvosi szolgálat, anya- és csecsemővédelem, területi és üzemi bölcsődék, egészségügyi tudományos intézetek, szociális ellátás, társadalombiztosítás), oktatás, nevelés (területi ós üzemi óvodák, alsó- közép- és felsőfokú oktatási intézmények, intézeti ipari tanuló oktatás, tanfolyamok, szakiskolák, gyermekotthonok), művelődés (múzeumok, könyvtárak, kultúrotthonok, művészeti, irodalmi alkotóközösségek), tudományos kutatóintézetek, sport és testnevelés, párt- és tömegszervezetek. Bgyib Ipari tanulóintézetek növendékei, napszámosok, alkalmi munkások, egyházi szervek alkalmazottai, nyugdíjasok, vagyonukból élők, véderő tagjai, egyéb és ismeretlen foglalkozásúak, külföldi munkáltatók alkalmazottai. A 2. 1 és a 2. 3 sz. táblákon az „egyéb népgazdasági ág" a föntiek közül a „közszolgálat" és az „egyéb" ágakat együttesen tartalmazza. A fizikai dolgozókhoz tartoznak az alkalmazásban állók és a termelőszövetkezeti tagok közül a szakmunkások, betanított munkások, segédmunkások, napszámosok, hivatalsegédek, bedolgozók, ipari, kereskedelmi stb. tanulók. A szellemi dolgozók közé soroltuk az értelmiségi foglalkozásúakon kívül általában azokat, akiknek munkája nem igényel fizikai erőkifejtést. Ide tartoznak tehát, akik a műszaki vezetésben részt vesznek (főmérnök, üzemmérnök, technikus, művezető stb.); akik tudományos, vagy oktató tevékenységet fejtenek ki (tudományos kutató, tanár, tanító, óvónő); akik a betegeket gyógyítják, vagy ápolják (orvos, szülésznő, ápolónő); a művészek (színművész, író stb.); a vállalatok, hivatalok, intézmények stb. vezetői; az adminisztrációs feladatokat végzők; a tisztviselők (előadó, könyvelő, bérelszámoló, pénztáros, gyors- és gépíró stb.). Önállók: az egyénileg dolgozó parasztok, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, fuvarosok, a szabadfoglalkozásúak (önálló orvos, művész, író, mérnök stb.), albérlő- ós ágybérlőtartók, a földtulaj donuk bérbeadásából, vagyonukból élők és hasonlók. Az önálló gazdák közé kerültek azok a mezőgazdasági napszámosok is, akiknek 400 • -ölnél nagyobb gazdaságuk volt, továbbá a magukat munkanélkülinek valló személyek, akiknek saját kezelésű földjük (gazdaságuk) volt. Segítő családtagok. Önállók segítő családtagjai: az önálló gazdáknak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek stb. azok a családtagjai, akik az önálló személy gazdaságában, műhelyében fizetés nélkül rendszeresen segítenek.