1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Foglalkozási adatok (1963)

I. Az adatok ismertetése

Az egyes ipari foglalkozások eloszlása az ország különböző területein nem azonos az összes keresők, de még az ipari foglalkozású keresők megoszlásával sem. Miután az ipartelepítés bizonyos területi egységekre korlátozódott, néhány foglalkozás elsősorban ezeken a területeken fordul elő. így a textilruházati ipari foglalkozásúak 42%-a Budapesten, 8%-a Pest megyében él, a textilipari foglalkozásúak (fonó, szövő, egyéb textilipari foglalkozású) 42%-a Budapestre, 13%-a Pest megyére, 11%-a Győr-Sopron megyére jut. Ezenkívül az ékszerészek, optikusok, betűszedők, műszerészek, szerszámkészítők és szűcsök több mint fele Budapesten él. A 100 000 bányászati foglalkozású (vájár, csillés, egyéb bányászati foglalkozású) keresőből 18 300 (18%) Komárom megyében, 18 100 (18%) Borsod megyében, 11 600 (12%) Veszprém megyében, 10 600 (11%) Nógrád megyében van. Az előző népszámlálások rendelkezésre álló adatai ugyan a fogalmi különbségek miatt csak tájékoztató jellegűek, a változások szemléltetésére azonban alkalmasak. A nehézipar, ezen belül a gépipar fejlesztése — különösen 1949 óta — a nehézipari szakmákban dolgozók számának jelentős emelkedésében is kifejezésre jut. Az olvasztárok száma hétszeresére, a vasbetonszerelőké hatszorosára, a marósoké, fúrósoké és hegesztőké mintegy ötszörösére, a gépjárműszerelőké több mint négyszeresére, a hengerészeké közel négyszeresére nőtt. Háromszor annyi fémesztergályos ós szerszámkészítő van, mint tizenegy évvel ezelőtt. A műszerészek, öntők és vájárok száma ezalatt az idő alatt megkétszereződött. Egyes foglalkozásokra a nők túlsúlya jellemző. A fonók, szövők több mint 90%-a, a szakácsok több mint 80%-a nő, ugyancsak sok nő található a vegytisztítók, a szabók, az elárusítók, a fényképészek között (az azonos foglalkozású keresők több mint fele). Ezeken a közismerten női foglalkozásokon kívül ma már olyan szakmákban is dolgoznak nők, amelyekben korábban főleg férfiakat foglalkoztattak. Az ékszerészek 24%-a, a marósok 23%-a, a cipőipari foglalkozásúak 22%-a, a műszerészek 13%-a nő. Az ipari szakmákban 78 800 tanuló van, ebből 11 300 nő, közülük 4700 szabó, csaknem 1000 cipőipari foglalkozású és 900 szövő tanuló. Az összes ipari szakmát tanulók közel 60%-a (46 300 fő) a lakatos, az asztalos, a fémesztergályos, a szabó, a műszerész, továbbá a gépjármű- és motorszerelő szakmát tanulja. A felsoroltakon kívül sok a kőműves (7 900), a villanyszerelő (5 700), a kereskedelmi elárusító (7 700) tanuló. 100 szak- és betanított munkásra az asztalosoknál, fémesztergályosoknál, gépjármű- és motorszerelőknél 23 — 23, a műszerészeknél 21, a lakatosoknál és szabóknál 16 — 16 ipari tanuló jut. az olvasztároknál, hegesztőknél és marósoknál ennél jóval kevesebb (3, 4, ill. 6 fő). A szellemi dolgozók között az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül legtöbb & műszaki vezető, a műszaki szakalkalmazott, az ápoló, szülésznő és egyéb egészségügyi szakalkalmazott, az államigazgatási, gazdasági vezető. Egyéni foglalkozás Műszaki vezető, tervező Műszaki szakalkalmazott Ápoló, szülésznő és egyéb egészségügyi szakalkalmazott Államigazgatási, gazdasági vezető Tanító Művezető Általános iskolai tanár Agronómus, erdőmérnök Orvos Művész, író Középiskolai tanár Egyetemi oktató Gyógyszerész keresők Ebből száma férfi nő 52 844 45 707 7 137 52 681 40 391 12 290 50 181 5 331 44 850 40 625 35 349 5 276 33 343 8 416 24 927 28 603 26 889 1 714 25 400 12 761 12 639 14 925 14 298 627 14 748 11 584 3 164 12 774 8 377 4 397 10 123 6 053 4 070 4 572 3 661 911 3 766 1 870 1 896 Az 1869-ben megtartott első hivatalos magyar népszámlálás óta az orvosok száma több mint nyolcszorosára, a gyógyszerészeké hatszorosára, a tanítóké több mint háromszorosára nőtt, az írók és művészek száma megkétszereződött. Az ország művészeinek 73%-a, az egyetemi tanárok 60%-a, a műszaki tervezők, szerkesztők, mérnökök 59%-a, a műszaki szakalkalmazottak (művezető nélkül ) 53%-a él Budapesten. Az orvosok 45%-a fővárosi lakos. Eltartottak az eltartottság jellege szerint A népességnek 47%-a, 4 648 200 fő eltartott, ezek közül 1 418 800 (31%) férfi ós 3 229 400 (69%) nő. Az összes eltartottak 32%-a általános, középiskolai tanuló és egyetemi hallgató, 68%-a pedig iskolába nem járó gyermek és egyéb eltartott. 21