1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Foglalkozási adatok (1963)

I. Az adatok ismertetése

Az összes ipari keresőknek közel fele (46%-a) Budapesten és Pest megyében lakik, ugyanitt él az összes építőipari keresőknek is közel egyharmada (30%-a). A többi népgazdasági ág összes keresőinek nagyobb része szintén elsősorban Budapesten, azután Pest megyében tömörül: e két területen lakik a közlekedési keresők 37%-a, a kereskedelmi keresők 44%-a, a szolgáltatási dolgozók 54%-a és a közszolgálati dolgozók 38%-a. A Pest megyében lakó keresőkből 131 000 (32%) jár naponta Budapestre dolgozni. Ipari jellegű a) Budapest Miskolc Pécs Komárom Vegyes jellegű Mezőgazdasági jellegű a) megyei jogti városok, megyék Debrecen Szege 1 Fejér Győr-Sopron Nógrád Pest Veszprém Bi,ranva Bács-Kiskun Békés Borsorl-A.-Z. Csongrád Hajdú-Bihar Heves Somogy Szabolcs-Szatmár Szolnok Tolna Vas Zala a) Ivari, illetve mizőgizdasági jellegfák azok a területek, amily sk keresőinek legúább 40%-a az „Ipar, Építőipar", illetve a „Mezőgazdaság" népgazdasági ághoz tartozik. A mezőgazdasági keresők aránya legmagasabb Hajdú-Bihar, Szabolos-Szatmár (65—65%) és Bács-Kiskun megyében (62%), legalacsonyabb K)tnxrom (21%) és Pest megyében (30%). Az ipari-építőipari keresők aránya legalacsonyabb (10-20%) Hajdú-Bihar, Somogy és Szabolcs-Szatmár megyében. Foglalkozási viszony A népgazdasági ág összetételénél mélyrehatóbban változott meg 1960. I. l-re a keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása. Az alkalmazásban állók száma megnövekedett, a termelőszövetkezeti tagok — akiket az 1949. évi népszámlálás kis számuk miatt külön fel sem tüntetett — új, egyre nagyobbodó rétegként jelentkeznek, az önállók régebben túlnyomó többségű száma összezsugorodott. Mivel az 1960. évi népszámlálási összeírás időpontja egybeesett a mezőgazdaság szocialista átalakulásának kezdeti szakaszával, a termelőszövetkezeti tagok és az önállók aránya az átalakulásnak csak egy fázisát fejezi ki. Az egészen rövid idő alatt végbement átalakulás után a termelőszövetkezeti tagok (s ezzel együtt a fizikai dolgozók) aránya az önállók terhére jelentősen tovább növekedett. A keresők közül I960. I. 1-én 3 105 500 (59%) alkalmazásban álló, 653 400 (12%) termelőszövetkezeti tag, 1 132 300 (21%) Önálló és segítő családtag, 421 600 (8%) nyugdíjas volt. Növekedés, ill. A keresők százalékos Foglalkozási viszony A keresők száma csökkenés (-) megoszlása 1949 1960 szám % 1949 1960 Alkalmazásban 61 ló 1 906 444 3 10-» 4ßß 1 199 022 62,9 43,3 58,5 Termelőszövetkezeti tag a) 651427 653 427 a) . a) . 12,3 Együtt 1 906 444 3 758 893 1 852 449 97,2 43,3 70,8 Ebből : 1 519 237 2 915 021 1 445 734 95,2 34,5 55,8 szellemi dolgozó 337 157 7.T3 372 403 715 105,1 8,8 15,0 Önálló és segítő csiláitag 2 253 705 1 1 32 31 1 b) —1 123 331 — 49,9 51,2 21,3 Nyugdíjas 244 150 421 627 177 477 72,7 5,5 7,9 Összesen 4 409 299 5 312 331 903 532 20,5 100,0 100,0 a) A tewJŐKÖ'Mtkszeti tagok kis számát az 1949. évi népszám'á'ás nem mutatta ki. — b) Ebből mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok segitf családtagja 65 257. Az alkalmazásban állók száma 1949 óta 1 199 000-rel (63%-kal) növekedett, az önállók száma 1 126 400-zal (50%-kal) csökkent. A foglalkozás minősége szerint a keresők közül 2 965 000 (56%) volt a fizikai dolgozók és 793 900 (15%) a szellemi dolgozók száma. A fizikai dolgozók száma 1949-hez képest 1 445 700-zal (95%-kal), a szellemi dolgozók száma 406 700-zal (105%-kal) emelkedett. A fizikai dolgozókból 28% volt szakmunkás, 24% betanított munkás, 4% az ipari stb. tanuló és 44% az egyéb fizikai dolgozó, főleg segédmunkás. A fizikai dolgozók arányának 1900-1960 közötti alakulása során 1949-ben volt jelentős változás, amikor a föl Ireform következtében a régebben mezőgazdasági munkások, napszámosok nagyrésze önálló földműves lett. Ezért 1949-hez képest 1960-ban a szocialista átalakulás következtében nagymértékben megnőtt a fizikai dolgozók aránya. Ugyanezen ok miatt lényegesen emelkedett 1949-ben és csökkent 1960-ban az önállók aránya. 14