1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Demográfiai adatok (1962)

VI. A fogalmak magyarázata

korábban már megtanult írni-olvasni, valamint minden gyermek, aki a népszámlálás időpontjában járt az általános iskola első osztályába. Jelen kötet az előzőleg közölt — 1960. évi megyei kötet 1949. évre vonatkozó — adatoktól annyiban tér el, hogy a csak olvasni tudó személyeket nem tekinti általában írni-olvasni tudóknak, hanem az írni-olvasni nem tudók között szerepelteti azokat. ISKOLAI VÉGZETTSÉG A népesség iskolázottságának megállapítása a legmagasabb iskolai végzettség alapján történt. Iskolai végzettségnek kizárólag a rendszeres iskolákban végzett tanulmányok minősültek, s mivel a népszámlálás is csak az ún. rendszeres iskolai oktatás során szerzett végzettséget vizsgálta — az a;datok nem foglalják magukban a különböző szaktanfolyamokon, szakiskolákban (pl. közép- és felsőfokú ápolónői tanfolyam, 1 éves kereskedelmi tanfolyam, fa- és építőipari szakiskola, gazdasági felső leánynevelő intézet, gépíró és gyorsíró iskola stb.) és az iparitanuló-intézetekben szerzett képesítést. A rendszeres iskolák a következők: 8 osztályos általános iskola, 4 osztályos középisicola, r~. .. 2—6 évfolyamos egyetem és főiskola. A régebbi népszámlálási adatokkal történt összehasonlítás céljából az előző oktatási rendszerek iskoláit a mai iskolatípusok és osztályszámok csoportjai a következőképpen foglalják magukban: a középiskola 1—4 osztályát az általános iskola 5—8 osztálya, a polgári iskola 1—4 osztályát az általános iskola 5—8 osztálya, a középiskola 5—8 osztályát a középiskola 1—4 osztálya, a középfokú szakiskola 1—4 osztályát a középiskola 1—4 osztálya. A 3.15 sz. tábla más iskolai táblázatoknál összevontabb csoportosítást alkalmaz az alábbiak szerint: az általános iskola 1—7 osztályát végzettek száma az iskolai végzettség nélkül írni-olvasni tudó, valamint az ismeretlen végzettségűek, az általános iskola 8 osztályát végzettek száma a középiskola 1—4 osztályát végzettek, az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők száma az egyetemre (főiskolára) járt, de oklevelet nem szerzettek számát is magában foglalja. A legmagasabb iskolai végzettség szerinti besorolástól eltérnek azok az adatok, amelyek egy-egy jellegzetesebb iskolai végzettség arányszámait — a megfelelő korú népességből — mindig az annál magasabb végzettségűek hozzászámításával mutatják ki (a 2.4 és 3.20 sz. táblákon). Ennél az összeállításnál tehát pl. az érettségizettek arányszámában az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek, továbbá az oklevelet nem szerzett, de egyetemre (főiskolára) járt népesség adata is szerepel stb. Az érettségi (képesítő) bizonyítványokat fajták szerint csoportosító táblák egy része (2.5.1 és 3.16 számú) csak azoknak a számát tartalmazza, akiknél ez egyben a legmagasabb végzettséget jelenti, más táblák (2.5.2 és 2.5.3 számú) viszont az érettséginél magasabb, ill. érettségizett és magasabb végzettségű népesség számát csoportosítják a bizonyítvány fajtája szerint. A szakérettségivel rendelkező személyek száma csupán az utóbbi táblákon szerepel, mert a szakérettségi — amennyiben nem követi magasabb (egyetemi) végzettség —, nem tekinthető rendszeres iskolai végzettségnek. A táblákban kimutatott érettségi (képesítő) bizonyítványok egyes csoportjaihoz a következő iskolákban szerzett érettségi bizonyítványok tartoznak: gimnáziumi érettségi: a 4 és 8 osztályos gimnázium, reálgimnázium, reáliskola, leánylíceum, leánykollégium; közgazdasági érettségi: a 3 és 4 osztályos közép- és felsőkereskedelmi iskola, közgazdasági középiskola, gimnázium, technikum; ipari érettségi: a 3 osztályos felsőipariskola, a 4 osztályos ipari középiskola, gimnázium, technikum, műszaki középiskola; mezőgazdasági érettségi: a 3 és 4 osztályos mezőgazdasági középiskola, gimnázium, technikum, kertészeti középiskola, kertészeti tanintézet; tanítói stb. képesítő: tanító-(nő)képző, pedagógiai gimnázium, sportgimnázium, tanítói líceum; óvónői képesítő: a 2—4 osztályos (kisded-) óvónőképző; (A 2.3 sz. táblában kimutatott csekély számú 18 éven aluli érettségizett személy zöme ilyen érettségivel rendelkezik.) művészeti érettségi: az Iparművészeti Iskola, Képzőművészeti Főiskola (rajztanári nélkül), Színművészeti Akadémia, Zeneakadémia (zenetanári nélkül), Állami Balettiskola, Állami Artistaképző Gimázium, művészeti gimnáziumok. Az ismeretlen érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők — amennyiben külön feltüntetve nincsenek — a gimnáziumi érettségit szerzettek között szerepelnek. A kétféle érettségi bizonyítvánnyal rendelkező személyek annál a bizonyítványfajtánál vannak számbavéve, amelyiket elsőként vallották be. A végbizonyítványt szerzett népességet bizonyítvány fajták szerint csoportosító táblákon az egészségügyi végbizonyítványok az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi és állatorvosi végbizonyítványokat foglalják magukban. Az egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkező népesség számát oklevélfajtánként csoportosító 2.6 és 3.18 sz. táblák annyiban térnek el egymástól, hogy a 3.18 sz. táblán a földmérő mérnöki és a közlekedési üzemmérnöki oklevelet szerzettek az egyéb mérnöki oklevéllel rendelkezők között szerepelnek. Az „egyéb" egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkező népesség száma magában foglalja valamennyi hittudományi végzettségűek (oklevél és végbizonyítvány egyaránt) számát, 1941-ben azonban csak az oklevelet szerzettekét. A művészi oklevéllel rendelkezők száma 1930—1949. években ugyancsak az „egyéb" oklevelet szerzettek között szerepel. • |l a»9 W JtJ