1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Lakásadatok I. (1961)
I. Az adatok ismertetése
ségek mutatkoznak a fürdőszobával való felszereltség tekintetében. A két lakószobás lakások csoportjában négyszer, a három ós több lakószobás lakások csoportjában tízszer nagyobb a fürdőszobás lakások aránya, mint az egy lakószobás lakások között. A villanyvilágítás színvonala terén már kisebbek a különbségek az egyes nagyságcsoportokba tartozó lakások között. Az egy lakószobás lakások 66%-a, a két lakószobás lakások 85%-a, a három ós több lakószobás lakások 95%-a rendelkezik villanyvilágítással. La késnagyságcsoport Vízvezetékkel Fürdőszobával Villanyvilágítással ellátott lakások az egyes nagyságcsoportokba tartozó lakások %-ában 1 lakószobás 2 lakószobás 3 és több lakószobás 17,9 29,3 58,0 6,5 27,6 62,1 66,4 85,2 95,1 Az 1960-as népszámlálás adatai szerint a lakásokban élő népesség 23%-a lakott vízvezetékkel, 16%-a vízöblítéses árnyékszékkel, 17%-a fürdőszobával és 74%-a villanyvilágítással ellátott lakásokban. A lakások felszereltségében mind a fejlődés, mind a kialakult arányok tekintetében területenként nagy különbségek mutatkoznak. Vízvezetékkel Vízöblítéses Fürdőszobával Villany Terület árnyékszékkel világítással ellátott lakások számának %-os növekedése Budapest 32,9 28,3 38,5 27,5 Megyei és járási jogú városok.. . 87,9 89,4 141,3 60,8 Községek 221,8 40,1 155,5 146,8 A fejlődés általában a községekben volt a legnagyobb, de számottevő előrehaladás jelentkezett a városokban is. A kialakult mai helyzetet a felszerelt, közművesített lakásoknak az összes lakásokhoz viszonyított aránya jellemzi. Ezt szemlélteti az 1960. 1. 1-i állapotot rögzítő alábbi táblázat: _ ... Vízvezetékkel Vízöblítéses Fürdőszobával Villanj Terület árnyékszékkel világítássá! ellátott lakások az összes lakások %-ában Budapest 75,6 51,5 42,1 99,0 Megyei és járási jogú városok . . . 30,0 20,9 20,6 85,5 Községek 4,1 2,7 5,8 61,4 A lakások vízvezetékkel, ennek megfelelően vízöblítéses árnyékszékkel és fürdőszobával való ellátottsága a legnagyobb mértékben az ipari jellegű vagy iparosodó megyékben javult. A mezőgazdasági jellegű megyékben a fejlődés kisebb mértékű volt. így pl. jelentős volt a fejlődés Baranya, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyékben. Legkevésbé Szabolcs-Szatmár, Vas és HajdúBihar megyék lakásainak vízvezetékkel való ellátottsága fejlődött. Az ipari jellegű megyék lakásainak jobb felszereltségét tükrözi a mezőgazdasági jellegű megyékkel szemben a vízvezetékkel, vízöblítéses árnyékszékkel és fürdőszobával ellátott lakások aránya is: M° gy e Vízvezetékkel J^yéksÍékkel fürdőszobával ellátott lakások az összes lakások %-ában Komárom 27,9 17,5 21,9 Veszprém 21,1 14,3 15,2 Győr-Sopron .20,9 14,0 14.7 Fejér 18,3 13,0 15,8 Hajdú-Bihar 1,0 0,8 2,5 Szabolcs-Szatmár 1,5 1,3 2,9 4.1 2,5 4,8 Az ipari jellegű Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben a nagy fejlődés ellenére is alacsony a lakások vízellátottsági színvonala. így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a lakásoknak csak 9%-a rendelkezik vízvezetékkel, 7%-a vízöblítéses árnyékszékkel és 9%-a fürdőszobával. Nógrád megyében pedig 10% a vízvezetékkel, 7% a vízöblítéses árnyékszékkel és 9% a fürdőszobával felszerelt lakások részaránya. 16
