1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Lakásadatok I. (1961)

IV. A mintavételi eljárás módszere

A kiválasztott, közel 1%-os lakásminta népességszáma az ország összes családjaiban és családtöredékeiben élő lakosai (az 1%-os személyi minta alapján becsült) számának megközelítőleg 1%-át teszi ki. A többháztartásos lakások első háztartásaival mintába került többi háztartások nagyságának véletlen szórása, valamint a lakásszámban jelentkezett eltérés folytán azonban itt sem kaptuk pontosan a kívánt népességszámot, bár a különbség a kiválasztás szempontjából ugyancsak nem számottevő (mindössze 247 fő). b) A lakásszámok és népességszámok előzetesen vázolt véletlen szórása folytán a kiválasztott lakásminta a legfontosabb jellemzők, a mintába került lakások és személyek számában nem egyezett meg a kívánt mintanagysággal. A népességszámban fellépő különbséget nem lehetett megszüntetni egyszerűen a mintából esetleg hiányzó lakások pótlólagos kiválasztásával. Ha a minta feldolgozását a kiválasztás útján kapott anyaggal végeznénk, akkor nehézségek merülnének fel az adatok közlésénél és az alapsokaságra való kivetítésnél. Ez esetben tulajdonképpen leghelyesebb lenne, ha külön közölnénk a minta adatait és külön az alapsokaságra kivetített adatokat. De még egyedül a kivetített adatok közlése esetén is a kivetítés pontos végrehajtása (bár a szorzószám jelentéktelenül különbözik 100-tól) terjedelmes és hosszadalmas számolási munkát igényelne. E nehézségek elkerülésének legjobb módja a képviseleti minta anyagának a feldolgozási munka első szakaszában végrehajtandó korrekciója. A módszer lényege: bizonyos számú alkalmas lakosszámú lakásnak a mintából való kiemelése és bizonyos számú megfelelő lakosszámú lakás

8 anyagának a mintába való helyezése útján elértük, hogy a mintába került lakások és személyek száma pontosan a kívánt mintanagyságot szolgáltassák. E módszer gyakorlati végrehajtásánál a legegyszerűbb eljárás az volt, hogy a korrekció során mintába helyezendő lakásokat a kiválasztásnál alkalmazott szelekciónál a mintából kimaradt Összeíróívek közül válasszuk ki. Ez az egyszerűsítés elméleti szempontból indokolt volt, mivel a mintavétel szempontjából elvileg nem volt különbség egy többháztartásos lakás egyes háztartásai között, gyakorlati szempontból viszont rendkívül megkönnyítette a korrekció végrehajtását. A megfelelő lakások kiválasztása véletlen számtáblázat alapján történt. E módszer teljesen megalapozott, ha a korrekció során felhasznált lakások népességszám szerinti megoszlása megegyezik a lakások alapsokaságbeli megoszlásával. Ebben az esetben a korrekció után a lakások mintabeli megoszlása jobban közelíti az alapsokaságbeli megoszlást, mint a korrekció előtt. A minta korrigálásának módszere akkor alkalmazható, ha ismeretes a lakások lakosszám szerinti megoszlása az alapsokaságban. Ez a mintavételek során általában ismeretlen, azonban esetünkben a már kiválasztott minta anyagának előzetes vizsgálata alapján lehetőség nyílt becslésére. A korrekciót az 1%-os személyi minta anyagának korrekciójához hasonló módon

3, megyénként hajtottuk végre, mivel a minta bizonyos részeit megyei bontásban publikáljuk. Ehhez nem álltak rendelkezésünkre a lakások megyékre vonatkozó lakosszám szerinti eloszlásai. Ezért az 1%-os minta egyes megyékre vonatkozó részének korrigálásánál is az országos megoszlásokat vettük alapul. Az 1%-os mintában azonban a korrigálandó különbségek abszolút értékei olyan kicsinyek voltak, hogy az e közelítésből származó hibák jelentéktelenek. A korrekció során megyénként felhasznált lakások relatíve csekély száma, valamint a korrekció végrehajtásának módja miatt ez az eljárás az 1%-os lakásminta adatainak pontosságát nem befolyásolta. A módszer alkalmazásának illusztrálására bemutatjuk pl. Csongrád megye anyagának korrekcióját. A lakásminta kiválasztása során Csongrád megye anyagából a szükségesnél 8-cal kevesebb lakást és 17 személlyel többet választottunk ki. E különbség megszüntetéséhez a korrekció során 8 db hat-, 4 db hét-, 2 db nyolc-, 1 db tíz- ós 1 db tizenegylakójú lakást kellett kiemelni a mintából (kilenclakójú lakás nem volt a mintában) és 2 db két-, 5 db három-, 8 db négy- és 9 db ötlakójú lakást kellett pótlólag a mintába helyezni. Az alábbi táblázat összefoglalva mutatja be, hogy a minta területi egységei (Budapest, a 4 megyei jogú város és a 19 megye) hogyan oszlanak meg a lakások és a népesség számában mutatkozó különböző irányú eltérések szerint. Megnevezés Pozitív | Negatív irányú eltérés volt Nem volt eltérés Megnevezés a lakók számában Pozitív eltérés volt a lakások számában 4 -OT'- •><• -''jT2 Negatív eltérés volt a lakások számában 6 10 Nem volt eltérés a lakások számában 1 1 8 A lakás „lakosszáma" v. „népességszáma" alatt a lakások állandó lakóinak számát kell érteni. Ez a szám megegyezik a családokban és családtöredékekben élők (az 1%-os személyi minta alapján kapott) számával. 116