1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Lakásadatok I. (1961)

IV. A mintavételi eljárás módszere

Az 1960. évi népszámlálás főbb lakásadatainak előzetes becslésére készült 1%-os lakásminta eredményei felhasználásának elősegítése érdekében, röviden ismertetjük a mintavételi eljárás módszerét, a mintavételi adatok pontossági fokát és az adatok használhatóságát. E képviseleti lakásminta a megfelelő teljeskörű feldolgozással ellentétben csak az ország lakásaira terjed ki.

1 1. A mintavétel főbb jellemzőinek meghatározása és a kiválasztás gyakorlati végrehajtása a) Az 1960. évi népszámlálás lakásokra vonatkozó adataiból

2 készült 1%-os képviseleti (reprezentatív) jellegű lakásminta anyagát egy másik, a népszámlálás főbb személyi és családi adatainak előzetes becsléséhez használt, 1%-os személyi mintával egyidejűleg választottuk ki az alapsokaságból

3. A személyi minta optimális nagyságát a mintavételi adatok kívánt pontossági foka, valamint a népszámlálás teljes anyagának feldolgozási terve alapján állapítottuk meg. A személyi minta nagysága, az egyidej űleg folyó munkák következtében, nagymértékben meghatározta a lakásminta elemszámát is, mivel a népszámlálás anyagából egyidejűleg kiválasztott különböző képviseleti minták költségei jelentősen csökkennek, ha a mintavétel azonos elvek és követelmények mellett történik. Ennek folytán a lakásminta anyagának kiválasztását ugyancsak 1%-os kiválasztási arány mellett végeztük. A mintába az ország összes lakásainak 1%-a került. A mintavételt az 1960. évi népszámlálás előzetes eredményei alapján hajtottuk végre, ezért a minta 27 716 lakás adatait tartalmazza. E kiválasztási arány lehetővé tette, hogy a kb. 150 000-es nagyságrendű kivetített

4 mintavételi adatokat 95%-os valószínűséggel 5%-os relatív hibával

5 becsüljük. Ily módon a lakásminta nagysága szükségleteink. 1 „Lakás" alatt mindig „magánlakás" értendő. 2 A népszámláláskor összeírt lakások összességét a mintavétel szempontjából alapsokaságnak tekintjük. 3 Az 1%-os személyi minta kiválasztásának és korrekciójának részletesebb leírását lásd : „I960, évi népszámlálás 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján. Budapest, 1960." 4 „Kivetített mintavételi adat" a mintából nyert és az alapsokaságra vonatkoztatott (esetünkben ezért 100-as tényezővé] szorzott) adatot jelent. 5 x

f-vel jelölve a minta i-ik (i = 1, 2,..., n, ahol n a minta elemszáma) elemének valamilyen mennyiségi mutatóját, definíció szerint a minta D relatív hibája D = t V- , ahol a minta relatív standard hibája. E kifejezésben a minta középértéke. a minta szórásnégyzete, ír; Vz — —1 n n iff r.

=± Jjta-i)• n— 1 pedig a minta standard hibája (x szórása). 1—— faktor is járul, ahol A" az alapsokaság elemszáma. A továbbiakban vizsgált valószínűségi változók a nagy mintaelemszám miatt jó közelítésben normális eloszlásúaknak tekinthetők. Ezért pl. a relatív hiba kifejezésében t értékét a standard normális eloszlású valószínűségi változó • r <Z> (t) = e 2 du wz J — oo eloszlásfüggvényéből határozhatjuk meg, abból a feltételből, hogy megállapításainkat adott [2<2>(í) — 1] valószínűségi szinten tesszük. Ebből 95%-os valószínűségi szintnek t = 1,96, 99%-os valószínűségi szintnek t — 2,58 érték felel meg. 8 113