1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.u. Csongrád megye és Szeged személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Csongrád megye és Szeged együttes népességszáma 1960. január 1-én 434 046 volt. A népesség száma az utóbbi 11 év alatt 5000-rel, 1%-kal növekedett. A növekedés jóval alatta maradt az országos népszaporodásnak (8%). Az elvándoroltak száma 20 500-zal meghaladta az odavándoroltakét. A népszámláláskor a férfiak száma 208 889, a nőké 225 157 volt; 1000 férfira 1078 nő jutott, több, mint az országos átlag. A nőtöbblet 16 300 fő, a népességből 48,1% a férfiak és 51,9% a nők aránya. A népesség korösszetétele eltér az országostól: 23% a gyermekkorúak, 35% a fiatal produktív, 26% az idősebb produktív korúak és 16% az öregkorúak aránya. A kor emelkedésével a nőtöbblet is növekszik, így a 40 éves és idősebb nők aránya 43%, a férfiaké csak 40%. 1949-hez képest a népesség bizonyos fokú öregedése tapasztalható, a nőknél nagyobb mértékben, mint a férfiaknál. A 60 éves és idősebb nők aránya 14%-ról 18%-ra, az azonos korú férfiaké 12%-ról 14%-ra emelkedett. A 15 éves és idősebb népesség 20%-a nőtlen, hajadon, 67%-a házas, 11%-a özvegy és 2%-a elvált. A nőtlen férfiak aránya magasabb, az özvegy férfiaké lényegesen alacsonyabb, mint az azonos családi állapotú nőké. 100 házas nőnek átlagosan 217 gyermeke született. A házas nők 26 —26%-ának egy, illetve két gyermeke született. A 3 —5 gyermekes házas nők aránya 25%, a 6 és többgyermekeseké 7%. Minden hatodik házas nő gyermektelen. A népesség iskolázottsági színvonala 1949 óta emelkedett. A 15 éves és idősebb népesség 30%-a végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát. A 18 éves és idősebb népességből 8% a legalább érettségizettek, a 25 éves és idősebbek közül 2% az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek aránya. A népességből 243 400 fő (56%) kereső, az 1949. évi 212 700-zal (50%) szemben. A keresők száma 14%-kal emelkedett, az eltartottaké 12%-kal csökkent, ennek következtében 100 keresőre 78 eltartott jut, lényegesen kevesebb, mint 1949-ben (102) és kevesebb, mint az országban átlagosan. A keresők számának növekedése 1949 óta 87%-ban a nők foglalkoztatottságának emelkedéséből adódott. A kereső nők száma 26 600-zal (40%-kal), a kereső férfiaké csupán 3%-kal nőtt. A női népesség 41%-a volt kereső az 1949. évi 30%-kal szemben, ugyanezen idő alatt a férfiakból a keresők aránya 71%-ról csak 72%-ra emelkedett. Az elmúlt 11 év alatt az ipari-építőipari keresők száma 23 400-zal (68%-kal) 58 000-re emelkedett, a mezőgazdasági keresőké viszont 11 200-zal (9%-kal) 111 800-ra csökkent. Ennek következtében az ipari-építőipari keresők aránya 16%-ról 24%-ra nőtt, a mezőgazdasági keresőké 58%-ról 46%-ra esett. A közlekedés keresőinek száma (80%-kal) 10 200-ra, a közszolgálati keresőké (23%-kal) 17 500-ra emelkedett. A 18 000 főt kitevő nyugdíjasok száma 58%-kal volt magasabb, mint 1949-ben, arányuk pedig 5%-ról 7%-ra emelkedett. A keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása a népgazdasági ági összetételnél jelentősebben változott. Az előző népszámláláshoz viszonyítva az önállók és segítő családtagjaik száma 38 300-zal (31%-kal) 84 900-ra csökkent, az alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok száma 80%-kal nőtt. Ennek következtében 1960. január 1-én a keresők 47%-a alkalmazásban álló, 11%-a termelőszövetkezeti tag, 35%-a önálló és segítő családtag volt. Módosult a fizikai és szellemi munkát végzők aránya is: 1949-ben 100 fizikai dolgozóra 22, 1960-ban 25 szellemi dolgozó jutott. A lakosságból 413 101 fő 149 360 családban és családtöredékben él; ennek 82%-a család. 1949-hez képest a családok száma 6%-kal emelkedett, a családokban élőké viszont 3%-kal csökkent. A 2 tagú családok aránya 31%-ról 39%-ra nőtt, a 3 tagú családoké egy árnyalattal emelkedett, a 4 és több tagú családok aránya azonban 40%-ról 32%-ra süllyedt. Ezt a folyamatot tükrözi az átlagos családnagyság csökkenése: 100 családra 1949-ben 344, 1960-ban 314 családtag jutott. A változást elsősorban az okozta, hogy kevesebb lett a családokban a gyermek. 1949-ben a családok 29%-ában nem volt gyermek, 1960-ban már 34% volt a gyermek nélkül élő családok aránya. A 3 és többgyermekes családok aránya az elmúlt 11 év alatt 17%-ról 11%-ra csökkent. A 100 családra jutó gyermekek száma 1949-ben 142, 1960-ban már csak 116 volt. A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása hasonlóan alakult, mint országosan. Kevesebb lett a családok száma, amelyekben csak egy kereső van, és jelentősen emelkedett a 2 és 3 keresővel rendelkező családoké. 1949-ben az összes családok 62%-ában csak egy családtag keresett, 1960-ban 9