1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.u. Csongrád megye és Szeged személyi és családi adatai (1962)

IV. A fogalmak magyarázata

Önálló és segitö családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag c) 1 kat. holdnál kisebb gazdasággal 1 — 5 kat. hold gazdasággal 5- 8 „ „ „ d) 8-10 „ 10-25 „ 25 kat. hold ós nagyobb gazdasággal Egyéb önálló és segítő családtag Vagyonából élő Nyugdíjas Nyugdíjas fizikai dolgozó ós özvegye Nyugdíjas szellemi dolgozó és özvegye Közületi eltartott a) Az ismeretlen foglalkozósúakkal együtt. — b) A segítő csaláa nélküli mezőgazdasági önállókkal és segítő családtagjaikkal együtt. önálló és segítő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag c) Egyéb önálló és segítő családtag Nyugdíjas és egyéb együtt. - e) A kétlakiak segítő családtagjaival együtt — d) A gazdaság CSALÁDI ADATOK A család-feldolgozások szempontjából a népesség három csoportra bontható: 1. családban élők 2. családtöredékekben élők 3. intézeti háztartások tagjai Az intézeti háztartások tagjait a család-feldolgozások nem tartalmazzák. CSALÁD A család a házastársi, továbbá vérségi felmenő, lemenő és oldalági rokonsági, valamint örökbefogadási kapcsolatban álló ós ténylegesen együttlakó személyek közül az ún. „családmag" tagjainak és a családmaghoz tartozó, de külön családmagot nem alkotó rokonoknak a közössége. („Családmag" a házaspár gyermek nélkül vagy gyermekkel és az egy szülő gyermekkel.) Eszerint tehát családot alkotnak az együttélő a) házas-párok és gyermekeik, b) özvegy, elvált vagy különváltan élő szülők és gyermekeik (ún. „egy szülő gyermekkel") és a velük közös háztartásban élő bármilyen rokonok, amennyiben nincs ugyanott lakó házastársuk vagy gyermekük (az utóbbi esetekben ugyanis külön családot alkotnak). Pl. Egy család: házaspár, bármelyik házasfél egyik szülőjével vagy mindkét házasfél egy-egy szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél egy vagy több testvérével. Két család: házaspár, bármelyik házasfél mindkét szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél özvegy vagy elvált szülőjével és annak egy vagy több nem házas gyermekével. A családok a törvényes házasságkötés nélkül együttélő élettársi közösségeket is tartalmazzák. Gyermek: a nem házas (nőtlen, hajadon, özvegy, elvált), vagy házastársa nélkül szüleivel (szülőjével) együttélő „gyermek" családi állású személy, tekintet nélkül a korára. (Az összeírás során bármilyen korú személyt gyermeknek kollett minősíteni, ha az apja vagy az anyja volt a családfő.) A gyermekek száma tartalmazza az örökbefogadott, a nevelt, a házasságon kívül született gyermekeket, továbbá a szülő nélkül, nagyszüleivel (nagyszülőjével) együttélő unokákat is. (Ennek megfelelően az egy nagyszülő ós unoka összetételű családokat is az „egy szülő gyermekkel" csoport tartalmazza.) Rokon: a) felmenő rokonok a házastársak szülei (apa, anya, ill. após, anyós), nagyszülei, dédszülei; b) egyéb rokonok a felmenők kivételével a házastársak oldalági vagy bármilyen más rokonai (testvér, nagybácsi, nagynéni, sógor, sógornő, unokatestvér stb.). (A rokonok azonban a családhoz csak akkor tartoznak, ha nincs velük egyúttólő házastársuk vagy gyermekük; ebben az esetben ugyanis külön családot képeznek.) Generációk száma: a családban együttélő felmenő ós lemenő rokonsági kapcsolatban álló nemzedékek száma. a) Egygenerációs család: házaspár gyermek nélkül és felmenő rokon nélkül. b) Kétgenerációs család: házaspár gyermekkel, felmenő rokon nélkül; házaspár gyermek nélkül, felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel, felmenő rokon nélkül. c) Háromgenerációs család: házaspár gyermekkel és felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel és felmenő rokonnal. 327