1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.u. Csongrád megye és Szeged személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a keresők 38%-a tartozott az ipar-építőiparhoz és 12%-a a közszolgálathoz. 1949-hez viszonyítva — a mezőgazdaság kivételével — valamennyi népgazdasági ágban emelkedett a keresők száma; az ipari-építőipari keresőké (9500-zal) 73%-kal, a közlekedési keresőké (1600-zal) 53%-kai. A nyugdíjasok száma 72%-kal 9200 főre nőtt. A keresők összes számának (15 700) emelkedését elsősorban az ipari-építőipari keresők számának növekedése (9500) idézte elő. A keresők Népgazdasági ág százalékos megoszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 11,0 6,5 27,0 33,7 Építőipar 2,8 4,2 Közlekedés 7,1 8,0 Kereskedelem 9,0 7,7 Egyéb népgazdasági ágak . . 43,1 39,9 Ebből: nyugdíjas 12,1 15,4 Összesen 100,0 100,0 A népgazdasági ági összetétel változásával együtt módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele is. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi 22%-os aránya 1960-ban — alkalmazásban állóvá, ill. termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 8%-ra csökkent. Ezáltal 1960. január 1-én a keresők 77%-a alkalmazásban álló, vagy termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai— szellemi munkát végzők aránya is megváltozott: 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 33, 1960-ban már 41 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 43 100 volt, 48%-kal több, mint 1949-ben. Ugyanakkor az önállók és segítő családtagjaik együttes száma 9700-ról 4600-ra (47%-ra) csökkent. 1960. január 1-én a termelőszövetkezeti tagok száma 2900. A keresők Foglalkozási viszony százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló 65,8 72,0 Termelőszövetkezeti tag 4,9 Együtt 65,8 76,9 Ebből : fizikai dolgozó 49,6 54,7 szellemi dolgozó 16,2 22,2 Önálló 18,6 6,0 Segítő családtag 3,5 1,7 Nyugdíjas 12,1 15,4 Összesen 100,0 100,0 1960. január 1-én a keresők 90%-a tartozott a szocialista szektorhoz (ezen belül az állami szektor 83%, a szövetkezeti szektor 7%) és 10% a magánszektorhoz. A keresők között a fiatalok aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban, építőiparban és a közszolgálatban a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban foglalkoztatottak 34, 32, ill. 28%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek: 51% az 50 éven felüliek aránya. A fizikai dolgozók közül az egyéb fizikai dolgozók korösszetétele a legkedvezőbb: 37% 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek az aránya 21%, az 50 éves és idősebbek aránya pedig 39%. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 30%, további 32% 30 — 39 éves. Az önállóknál az idősebbek vannak túlsúlyban, elsősorban a mezőgazdasági önállóknál, akiknek 28%-a 50 — 59 éves, 47%-a pedig 60 éves és idősebb. Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. így az érettségit vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (51%), ezt követi a közlekedés (19%) és az építőipar (18%). Az ipar keresőinél ez az arány 10%, a mezőgazdaság keresőinél valamennyi népgazdasági ág közül a legalacsonyabb, 7%. A közlekedési keresők 60%-a, a kereskedelmi keresők 59%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát, vagy szerzett ennél magasabb iskolai végzettséget. Ez az arány a mezőgazdaság keresőinél 23%. A keresők 9%-ának (5200) volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők 33%-a önálló földműves és 67%-a egyéb főfoglalkozású, kétlaki. Ez utóbbiak 55%-a fizikai dolgozó. 22