1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.u. Csongrád megye és Szeged személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Családi állapot A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetétele 1949 óta jelentős mértékben megváltozott. A nőtlenek, hajadonok aránya 26%-ról 23%-ra csökkent, a házasoké 61%-ról 63%-ra, az elváltaké 2%-ról 4%-ra növekedett. Legnagyobb mértékben a házas férfiak aránya emelkedett az elmúlt 11 év alatt, 65%-ról 69%-ra, az azonos családi állapotú nőké 57%-ról 58%-ra. Ugyanezen időszak alatt a nőtlen férfiak aránya 30%-ról 26%-ra, a hajadon nőké 23%-ról 20%-ra csökkent. 1949 1960 Családi állapot A 15 éves és idősebb népesség férfiak nők nép9sség férfiak nők százalékban Nőtlen, hajadon 26,2 29,8 23,3 22,6 25,7 20,0 Házas 60,8 64,9 57,3 63,1 68,8 58,2 özvegy 11,0 3,7 17,1 10,7 3,1 17,2 Elvált 1,6 2,3 3,6 2,4 4,6 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az özvegy nők száma több mint hat és félszerese az özvegy férfiakénak, ami a férfiak sokkal nagyobb háborús veszteségének, a nőkhöz viszonyított korábbi elhalálozásának és gyakoribb újraházasodásának következménye. Az elvált nők száma több mint kétszerese az azonos családi állapotú férfiakénak. 1949 óta előbbre tolódott a házasságralépés kora. Ezért a házasok aránya a 25 — 29 éveseknél 63%-ról 79%-ra, a 30-34 évesek közül 76%-ról 85%-ra emelkedett. A városban 24 600 házas nő élt, akiknek 43 800 gyermeke született. 100 házas nőre átlagosan 178 született gyermek jutott. A házas nők 30%-ának egy, 26%-ának két gyermeke született. A 3 —5 gyermekes házas nők aránya 20%, a 6 és többgyermekeseké 4%. Minden ötödik házas nő gyermektelen. Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentős mértékben emelkedett: az általános iskola 8 osztályát 93%-kal többen végezték el, az érettségizettek száma több mint kétszeresére, az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzetteké közel két és félszeresére nőtt. Nem 10 éves nem ír, nem olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8 osztályát végezte százalékban legalább érettségizett 25 éves egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett Férfi Nő .. Együtt 0,9 2,1 1,5 51,4 43,1 46,9 22,1 13,4 17,4 8.7 2.8 5,4 A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 3,9%-ról 1,5%-ra csökkent. A 15 éves és idősebb népességnek közel fele végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, 1949-ben alig több mint egynegyede. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 8%-ról 17%-ra, a 25 éves és idősebbek közül az oklevelet szerzettek aránya 3%-ról 5%-ra nőtt. A népesség iskolázottsági színvonala jóval magasabb az országos átlagnál. A nők iskolázottsága közép- és felsőfokon alacsonyabb a férfiakénál. Az érettségizett férfiak száma 12%-kal, az oklevelet szerzetteké 141%-kal meghaladja az azonos végzettségű nők számát. A nők iskolázottsági színvonala 1949 óta nagyobb mértékben emelkedett, mint a férfiaké. Az érettségizett nők száma 130%-kal, az egyetemi oklevéllel rendelkezőké közel háromszorosára nőtt. A növekedés az azonos végzettségű férfiaknál 87%, ill. 130%. Az öregkorúak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25 — 29 évesek 34%-a végezte el, az 50 — 59 éveseknek csak 17%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 12, ill. 6%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 3563 az 1949. évi 1451-gyei szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 2517, a nőké 1046. Az egyetemi végzettségűek 42%-a tanári, 15%-a orvosi, 8%-a mérnöki és 4%-a mezőgazdasági oklevelet szerzett. A tanári oklevelesek 47%-a, az orvosok 27%-a, a mezőgazdászok 9%-a és a mérnökök 7%-a nő. 20