1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.u. Csongrád megye és Szeged személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 336, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 330, a mezőgazdasági önállók családjaiban 301 és a nyugdíjasok családjaiban 244. Az átlagos gyermekszám — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban a legnagyobb; 100 családra 154 gyermek jut. Legkevesebb gyermek a nyugdíjasok családjain kívül a nem mezőgazdasági önállók családjaiban van, amelyekben a 100 családra jutó gyermekek száma 97. Csak a 15 évesnél fiatalabb gyermekekkel számolva, ez az arány is az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban a legmagasabb (120), a legalacsonyabb viszont a mezőgazdasági önállók családjaiban (61). A családok keresőinek átlagos száma — ugyancsak a nagyobb csoportokat figyelembevéve — legmagasabb a mezőgazdasági önállók, legalacsonyabb az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban; az előbbi csoportban 100 családra 190, az utóbbiban 141 kereső jut. 100 kereső családtagra a legkevesebb családtag (59) eltartása a mezőgazdasági önállók családjaiban, a legtöbb (138) az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban hárul. Háztartások A családokban és családtöredékekben élő lakosság 109 170 háztartást alkot; ennek 84%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 93%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások közel 96%-a egycsaládos, 4%-a kétcsaládos; ennél nagyobb háztartás összesen 62 van a megyében. A „család"-háztartások 84%-a 2 — 4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya csupán 1,1%. A háztartások átlagos nagysága a „család"-háztartásokban 15 fővel magasabb, mint az átlagos családnagyság. 100 „család"-háztartásra átlagosan 330 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 519, a háromcsaládos háztartásokban 800. A háztartások felében van egy és 35%-ában két kereső, három kereső már csak minden tizenegyedik háztartásban található. A kereső-eltartott arány alig kedvezőbb, mint a családokban; 100 kereső személyre 85 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval; az alkalmazásban álló fizikai dolgozók háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, a mezőgazdasági önállóké és a nyugdíjasoké magasabb. Külterületi népesség A megyében 403 külterületi település van. A népességből 119 875 fő élt a külterületeken. Az itt élő népesség aránya 36%, háromszorosa az országos átlagnak (12%). Legmagasabb a külterületi népesség aránya a szentesi (56%) és a szegedi (52%) járásban. A városok közül Hódmezővásárhelyen legmagasabb a külterületi népesség aránya (25%). A külterületi települések 97%-a mezőgazdasági jellegű, ezeken élt a külterületi népesség közel 100%-a. A szolgálati jellegű települések száma 11 és 2 az ipari-építőipariaké. A települések 8%-án a népesség száma legfeljebb 10, 65%-án 100-nál több . A külterületi népesség 22%-a a városokhoz, 78%-a a községekhez tartozó külterületeken élt. A 15 éven aluli népesség aránya a külterületeken magasabb (26%), a 60 éves és idősebbeké viszont alacsonyabb (13%), mint a belterületeken (23%, ill. 18%). A népesség 1000 15 éven 15—39 40—59 60 éves Részletezés férfira aluli éves és idősebb Összesen férfi nő összesen jutó nő százalékban Belterület 102 470 112 759 215 229 1100 22,6 34,2 25,7 17,5 100,0 Külterület 59 856 60 019 119 875 1 003 26,2 35,9 25,0 12,9 100,0 Összesen 162 326 172 778 335 104 1 064 23,9 34,8 25,4 15,9 100,0 Az érettségizettek vagy magasabb végzettségűek aránya a külterületeken 1%, a belterületeken 5%. Az írni-olvasni nem tudóké a külterületeken 5%, a belterületek 4%-ával szemben. A 100 keresőre jutó eltartottak száma a külterületeken 79, a belterületeken 84. Részletezés Keresők Eltartottak 100 keresőre Keresők Eltartottak száma jutó eltartott a népesség százalékában Belterület 116 666 98 563 84 54,2 45,8 Külterület 66 901 52 974 79 55,8 44,2 Összesen 183 567 151 537 83 54,8 45,2 A külterületi keresők 89%-a a mezőgazdaság, 5%-a az ipari-építőipari népgazdasági ágban dolgozott szemben a belterületi 41, ill. 27%-os aránnyal. 18