1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.u. Csongrád megye és Szeged személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A kereső férfiak iskolai végzettségi színvonala — kivéve az egyetemi végzettségűeket — alacsonyabb, mint a kereső nőké. Legalább 8 általános iskolai osztályt végzett a kereső nők 29%-a, a kereső férfiak 25%-ával szemben. Érettségi bizonyítványt szerzett a kereső nők 4,3%-a, a kereső férfiak 3,2%-a. Egyetemi oklevelet szerzett a kereső férfiak 1,8%-a, a kereső nők 1,0%-a. Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a keresők 19%-a az ipar-építőiparhoz, 59%-a a mezőgazdasághoz tartozott. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma 13 900-zal, 65%-kal emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 10 300-zal, 9%-kal csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya az 1949. évi 70%-ról 59%-ra esett; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 13%-ról 19%-ra emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya is nőtt, összességében 17%-ról 22%-ra. A nyugdíjasok száma 8800, ami 1949-hez viszonyítva 45%-os növekedést jelent. Valamennyi népgazdasági ágban — a mezőgazdasági és szolgáltatás kivételével — a keresők száma emelkedett. A keresők összes számának emelkedését (15 000) elsősorban az ipari és az építőipari keresők számának növekedése (8500, ill. 5400) idézte elő. A keresők Népgazdasági ág százalékos megoszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 70,1 58,8 Ipar 9,7 13,5 Építőipar 3,0 5,8 Közlekedés 1,5 2,9 Kereskedelem 3,5 3,8 Egyéb népgazdasági ágak 12,2 15,2 Ebből : nyugdíjas <3,6' 4,8 Összesen 100,0 100,0 A 24 800 ipari keresőből 20% (5000) a ruházati iparban, 16% (3900) az élelmiszergyártásban és 16% (3900) a vegyesiparban dolgozott. A járásokban a mezőgazdasági keresők aránya 70%. Az ipari-építőipari keresők aránya a szegedi és makói járásban a legmagasabb (16—16%), a városok közül Hódmezővásárhelyen és Csongrádon (28-28%). A megye 63 községe közül 59 mezőgazdasági jellegű. 45 községben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60%-ot, további 14 községben 40 — 60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya 3 községben haladta meg a 40%-ot, 16 községben 20 — 40% között volt. A keresők népgazdasági ági összetételének megváltozása módosította a népesség népgazdasági ági összetételét is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 233 500-ról 187 900-ra (20%-kal) csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 47 200-ról 71 500-ra (51%-kal) emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 67%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 44%-ra csökkent, s így 1960. január 1-én a keresők 51%-a alkalmazásban álló, ill. termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai—szellemi munkát végzők aránya is megváltozott: 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 16, 1960-ban 18 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 71 100 volt, 22 100-zal (45%-kal) több, mint 1949-ben; ugyanakkor az önállók és segítő családtagok együttes száma 113 500ról 80 300-ra (29%-kal) csökkent. A termelőszövetkezeti tagok száma 23 400 (13%). A keresők Foglalkozási viszony százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló Termelőszövetkezeti tag . . . 29,0 38,7 12,7 Együtt 29,0 51,4 Ebből : fizikai dolgozó szellemi dolgozó 25,0 4,0 43,5 7,9 önálló Segítő családtag Nyugdíjas Összesen 44,8 22,6 3,6 100,0 25,4 18,4 4,8 100,0 14