1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.t. Békés megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A népesség Társadalmi-gazdasági csoport százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló Fizikai dolgozó Mezőgazdasági munkás a) 2,2 5,0 Mezőgazdasági napszámos 6,6 1,8 Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó 15,0 30,3 f) Együtt 23,8 37,1 Szellemi dolgozó 4,5 8,8 Alkalmazásban állók összesen 28,3 45,9 Termelőszövetkezeti tag Mezőgazdasági termelőszövetkezetben b) . 19,2 Nom mezőgazdasági termelőszövetkezetben . 2,8 Termelőszövetkezeti tagok összesen 22,0 önálló és segítő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag c) 1 kat. holdnál kisebb gazdasággal 1,7 0,8 1— 5 kat. hold gazdasággal 22,8 9,6 5—8 „ „ „ d) 7,8 8—10 „ „ „ ' 2,8 10—25 „ „ „ 11,0 3,2 25 kat. hold és nagyobb gazdasággal 2,0 0,1 Együtt 59,0 24,3 Egyéb önálló és segítő családtag 9,2 2,8 önállók és segítő családtagok összesen 68,2 27,1 Vagyonából élő 0,2 0,4 Nyugdíjas Nyugdíjas fizikai dolgozó és özvegye e) 2,3 g) 3,9 Nyugdíjas szellemi dolgozó és özvegye 1,0 0,7 Nyugdíjasok összesen 3,3 4,6 összesen 100,0 100,0 a) Az alkalmazásban álló mezőgazdasági munkások különválasztása 1949-ben a foglalkozási ág, 1960-ban pedig az egyéni foglalkozás jellege alapján történt. — b) A segítő családtagokkal együtt. — c) A kétlakiak segítő családtagjaival együtt. — d) A gazdaság nélküli mezőgazdasági önállókkal és segítő családtagjaikkal együtt. — e) A közületi eltartottakkal együtt. — f) Az ismeretlen foglalkozásiakkal együtt. — g) Az ismeretlen foglalkozásúak eltartottjaival és a nem családjuk körében élő tanulókkal együtt. Családnagyság A megye lakosságából 447 081 fő 154 416 családban és családtöredékben él; ennek 85%-a család. 1949-hez képest a családok száma 5%-kal, a családtöredékeké 29%-kal emelkedett, a családokban élők száma viszont 1960-ban 6%-kai alacsonyabb volt, mint 1949-ben. Ennek következtében az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — 359-ről 321-re csökkent. Az átlagos családnagyság valamivel alacsonyabb, mint a megyék országos átlaga. Az átlagos családnagyság csökkenésében — mint országos jelenség — a kisebb családok számának emelkedése és a nagyobb családok számának csökkenése tükröződik. A 2 tagú családok aránya 28%-ról 38%-ra nőtt, a 3 tagúaké még egy árnyalattal ugyancsak emelkedett, a 4 és több tagú családok aránya viszont 43%-ról 33%-ra süllyedt. A családok Családnagyság százalékos megoszlása 1949 1960 2 családtag 28,3 37,6 3 „ 28,5 28,9 4 20,9 19,2 5 „ ...; 11,2 8,3 6 „ 5,6 3,4 7 és több családtag 5,5 2,6 összesen 100,0 100,0 A családok család tagszám szerinti összetételének ilyen alakulását elsősorban az idézte elő, hogy jelentősen csökkent a családokban a gyermekek száma. Emelkedett a gyermek nélkül élő és az egygyermekes családok aránya, a kétgyermekeseké valamivel, a többgyermekeseké már lényegesen 15